Rishi Sunak brit miniszterelnök új törvénnyel kotorlátozná és szigorítaná a sztrájkjogot. A Vállalkozáspolitikai, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztérium csütörtök délután kiadott közleménye szerint a következő hetekben törvényjavaslatot terjesztenek elő a sztrájk idején biztosítandó minimális szolgáltatásokkal szembeni követelményekről a tűzoltóknál, a mentőknél és a vasutasoknál, valamint az egészségügyre, az oktatásra és több közszolgáltatásra kiterjedően. Ha a szakszervezetekkel nem születik megállapodás a sztrájk alatti minimális szolgáltatások szintjéről, akkor a kormány saját hatáskörében fogja meghatározni az említett ágazatokban.
A közlemény szerint a kormány emelni fogja a jogellenes sztrájk miatt a bíróság által megítélhető kártérítés összegét is. A fenti kérdésekben a kormány egyeztetésre hívja a szakszervezeteket – tudta meg a The Guardian.
A The Times korábban egy névtelenséget kérő kormányzati informátorra hivatkozva azt írta, hogy
az eddigieknél szélesebb körben határoznának meg sztrájk alatti minimumkövetelményeket.
Ha az érdekképviseletek ezeket nem vállalják, akkor a munkabeszüntetést jogtalannak minősíthetik. Ebben az esetben pedig a munkáltatók akár be is perelhetnék a sztrájkot szervező szakszervezeteket, az engedetlen dolgozókat pedig szerződésszegés miatt elbocsáthatnák. A kormány korábban elvette volna az egészségügyi szolgáltatók sztrájkjogát, de később elállt ettől a tervétől, mert jogilag aggályos volt. A brit sajtó szerint jelenleg
tárgyalnak a munkabeszüntetés 14 nappal korábbi bejelentési kötelezettségének megduplázásáról és a munkabeszüntetés ideje alatt munkába állók minimális létszámának növeléséről.
Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezetője még nem látta az említett javaslatot, de máris kijelentette: ha az a munkavállalók jogait szűkítené, akkor a 2024-es választási győzelme után visszavonja az új jogszabályt.
A konzervatív kormány erősen korlátozná a munkavállalók alapvető sztrájkjogát a bér- és a munkakörülményeik javításához. Az intézkedések megvalósíthatatlanok, kontraproduktívak és szinte biztosan sértik az 1998-as emberi jogi törvényt. Számíthatnak rá, hogy a szakszervezetek a parlamentben és a bíróságokon is megtámadják.
– mondta Tim Sharp, a TUC munkajogi szakértője a The Timesnak.
Mick Whelan, az ASLEF vasúti szakszervezet vezetője a Reutersnek elmondta, hogy
a brit szakszervezeti törvények már most is a legrosszabbak között vannak Európában.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint vizsgálják, hogy a lakosság védelme érdekében és az alapvető szolgáltatások biztosítására milyen intézkedéseket hozhatnak.
Bármilyen jogszabályt terjesztünk elő, az lesz a célunk, hogy megvédjük vele a lakosság biztonságát és jogait a mindennapi életvitelhez, mindamellett, hogy elismerjük a munkavállalók sztrájkhoz való jogát
– tette hozzá a szóvivő. Rishi Sunak miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a közszféra dolgozói tetemes béremelésre számíthatnak az idén. Ez azonban várhatóan nem lesz elég a közszolgálati dolgozóknak. A közlekedési minisztérium közleménye szerint, ha az inflációval megegyező béremelést adnának, az hosszú távon mindenkinek többe kerülne: növelné az inflációt, és minden háztartás számára ezer font pluszköltséget jelentene – írta a The Times.
Ezen a héten 80 ezer vonatjárat marad ki sztrájk miatt. Az embereknek azt tanácsolják, hogy csak akkor induljanak útnak, ha halaszthatatlan dolguk van. A sztrájk 16 millió utast érint, a vendéglátóiparnak pedig 200 millió font kiesést okoz. A vasutas munkabeszüntetések akár júniusig is eltarthatnak. Ezt pedig a britek nem engedhetik meg maguknak, mert a gazdasági visszaesésük már-már az oroszokéval versenyez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.