Ukrajna: a sár vagy a kompozitpáncélzat diktálja majd a ritmust?
Ukrajna domborzati adottságai nem túlságosan kedveznek a nyugati tankoknak, amelyek paraméterei „túlságosan jók” a kelet-ukrajnai terep korlátozott látási viszonyaihoz mérten. Ez a véleménye az eljövendő tankcsaták kimenetelén elmélkedő ismert oroszországi katonai szakértőnek, Viktor Murahovszkijnak, az Arszenal Otyecsesztva katonai folyóirat főszerkesztőjének.
Ukrajnában az oroszországi oldal és a Nyugat legmodernebb, harmadik generációs tankjai (MBT) kerülnek egymással szembe. A
harmadik generációs harckocsik legjellemzőbb sajátosságai: digitális tűzvezető rendszer, infravörös, a céltárgy hőképén alapuló képalkotó berendezés (thermal imager) és a speciális (kompozit, többféle anyagból rétegesen készített) páncélzat. A nyugati tankok szenzor- (érzékelő) rendszereit jobbaknak tartják az oroszországiakénál.
A tankosok két fő réme: a kelet-európai sár és a trópusok dzsungele.
Ukrajnában, a kelet-európai sárral igyekszenek megbirkózni immáron több generáció óta. Nem túl nagy sikerrel. Tavasszal, a márciusra mindkét oldal által kilátásba helyezett nagy támadások idején a talaj még a téli csapadék miatt erősen felázott lesz.
Szakértők szerint a sárral is a lóerők tudnak megbirkózni. A kép vegyes. A legjobbnak tekintett amerikai Abrams M1A1 harckocsi gázturbinás motorja 1500 lóerős, könnyedén mozgatja a hatvan tonnánál valamivel nehezebb, szintén harmadik generációs fegyverrendszert, míg a német Leopard 2A6 tömegének egy tonnájára 24,1 lóerő jut. Igaz, a brit Challenger 2 nehezebb (70+ tonnás) változatánál egy tonna tömegre csak 16 lóerő jut, szemben a kategóriájában ilyen tekintetben legerősebb francia Leclerc tank 27,5 lóerő per tonnájával.
Ami az oroszországi oldalt illeti, a viszonylag kis súlyú, alacsony építésű T-72-eseknél és származékaiknál átlagosan 18,8 lóerő jut a tank egytonnányi tömegére. Az egyik legjobbnak, legmodernebbnek tekintett T-90M oroszországi harckocsi egy tonnáját sem sok, 21,5 lóerő mozgatja.
Murahovszkij amerikai szakértők kutatásait idézi, akik szerint az európai hadszíntér (beleértve Ukrajnát is) 55 százaléka olyan dimbes-dombos terep, ahol a láthatóság (láthatár) legfeljebb 500 méter. A tankok elektrooptikai, radarszenzorai is nagyjából úgy „látnak”, mint az emberi szem – a horizontig. A domborzat, a tereptárgyak akadályt jelentenek. Az ezer méter távolságban lévő horizont ennél is kevesebb, összesen körülbelül a kelet-ukrajnai terep 45 százalékát teszi ki. Ami szerinte azt jelenti, hogy az esetleges összecsapások egymástól néhány száz méterre lévő tankok között zajlanak majd le.
Ilyen távolságból a kisebb (látható felületű) és feltételezése szerint mozgékonyabb oroszországi/szovjet tankok 2A46 mintájú, 125 mm-es sima csövű lövege, a belőle indítható űrméret alatti, szárnystabilizált keményfém lövedékek vagy az ugyancsak a lövegcsőből indított páncéltörő irányítható lövedékek átüthetik a nyugati tankok (Abrams M1A1, Leopard 2A6, Leopard 1, Challenger 2) oldalpáncélját. És ilyen
kis távolságnál elvész a nyugati tankok nagy előnye, a különféle, nagyobb érzékenységű, jobb minőségű szenzorokkal való felszereltség,
a nyugati harckocsilövegek nagyobb lőtávolsága, lövedékeik erősebb páncélátütő képessége – véli az oroszországi főszerkesztő, nyugdíjas ezredes.
Egyébként a harckocsifejlesztésben a szovjet hadmérnökök a múlt század harmincas évei óta a világ élvonalában vannak, annak idején, a második világháborúban a T-34-es tankot kategóriájában a legjobb fegyvernek tartották.
A szovjet harckocsitervezők fejlesztették ki a sima csövű tankágyút még a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben,
amelyet ma keleten és nyugaton egyaránt elterjedten használnak.
Murahovszkij szerint a Donbasz ligetes-erdős, dimbes-dombos terepén még a már múzeumi darabokként emlegetett, több mint ötvenéves szovjet MT-12 Rapira 100 milliméteres sima csövű vontatott páncéltörő lövegek is a siker reményében szállhatnak szembe a nyugati tankokkal – hacsak azok ki nem lövik őket még menet közben. A Rapirák rendkívül hosszú csöve (63-as kaliberűek, azaz a lövedékük átmérőjének, a 100 milliméternek a 63-szorosa a cső hossza) a pontosságot és a lövedék nagyobb kezdősebességét eredményezi.
Speciális gondot okozhat majd a nyugati harckocsiszázadok, -zászlóaljak felszereltsége, a harckocsik és a támogatóerő, a tankok védelmére hivatott gyalogságot szállító, az MBT-knek tűztámogatást nyújtó, páncélozott csapatszállító harcjárművek sokfélesége (német Marderek, amerikai Strykerek, francia AMX10 RC-k). És ha megérkezik a megígért 31 amerikai Abrams, az abból felállítandó zászlóalj üzemanyaggal és szervizkapacitással való ellátása sem lesz egyszerű feladat.
Ám a legnagyobb problémát az idő szűkössége okozhatja. Az első német Leopard A6-osok – 14 darab – ukrajnai érkezését március végére teszik. Ugyanekkorra várhatók az Abramsok is a tengerentúlról. Lehet, hogy amire ezekből hadra fogható csapategységet állítanak össze, az oroszországi támadás már elindul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.