BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Vezet a Szabadságpárt, már az osztrák baloldal is migránsozik

Az első magyar határkerítés megépítése óta eltelt években lassan, de biztosan fordult a bevándorlásellenesség irányába az osztrák politika. Az év végén megtorpedózták a bolgár és a román csatlakozást a schengeni övezethez, a népszerűségi listán átvette a vezetést a Szabadságpart, az év elején pedig már a baloldal véleménye is megfordult.

Felejtős már az ibizai botrány Ausztriában. Bár az érintett egykori szabadságpárti (FPÖ) Heinz-Christian Strache korrupciós ügyében épp kedden esedékes bírósági ítélet felelevenítheti a három éve történteket, a bevándorlásellenes párt nemcsak túlélte, hanem az év végére a közvélemény-kutatásokban az élre ugrott.

Mecset Bécsben – Fotó: Joe Klamar / AFP

Az Osztrák Néppárttal (ÖVB) közös kormányzásnak véget vető, és a Zöldeknek a kormányba utat nyitó Strache-ügy csak döccenőnek bizonyult a párt számára, és erősödésükkel párhuzamosan fordult el egyre inkább Ausztria a néhány éve az illegális bevándorlási hullámot üdvözlő hangulattól. 

Már népszerűbb az FPÖ, mint mikor kormányra került

A korrupciós botrány hatására az FPÖ a rákövetkező előre hozott választások után kiesett a kormányból, a helyét a Zöldek vették át, és a népszerűsége 16 százalék alá esett vissza. Az év végi közvélemény-kutatások szerint azonban már rekordot jelentő 28 százalékon áll a Herbert Kickl vezette párt.

Herbert Kickl, az FPÖ elnöke – Fotó: Florian Wieser/AFP

Ez az eredmény majdnem háromszorosa a 2020. áprilisi mélypontnak, és ezzel ők a legtámogatottabb párt a 25 százalékos ellenzéki Szociáldemokraták (SPÖ) és Karl Nehammer kancellár 21 százalékos ÖVP-je előtt.  

Népszerűbbek, mint amikor az Európai Unión belül hatalmas felhördülést okozva Strache vezetésével 2017-ben kormányra kerültek. A támogatottságuk növekedése nem annak köszönhető, hogy „moderálódtak” volna, behúzódva a mérsékelt középre, ellenkezőleg, a közép mozdult feléjük.

A Financial Times keddi cikkében Udo Landbauert, az FPÖ egy feltörekvő tartományi vezetőjét idézte, aki szerint az északkelet-ausztriai Sankt Pöltenben már annyi a külföldi menedékkérő, hogy lassan egy második várost kell építeni. 

Ez felveti  a kérdést, mi legyen a neve: Sankt Iszlámábád, vagy Erőszakoló város?

 – mondta a magyar határ osztrák oldalán lévő Miklóshalma rendőrsége előtt.

Akár csak néhány hónappal ezelőtt, ez a nyelvezet ritka volt a főáramú osztrák politikában – jegyezte meg a lap.

Nem csak a nyelv változott, a politika is

Egy hónappal ezelőtt nagyon sokan megütköztek rajta Európában, az üzleti életben és a politikában is, hogy az osztrákok, támogatva a szomszéd Horvátország csatlakozását a határellenőrzés nélküli utazást biztosító schengeni övezethez, ugyanezt megvétózták Bulgária és Románia esetében.

A románok dühödten reagáltak.

Benyújtja a számlát Románia az osztrákoknak a schengeni vétóért

A bukaresti turisztikai miniszter eltanácsolja a romániai turistákat az ausztriai sízéstől, sokan megszüntetik az osztrák bankoknál fenntartott számlájukat, szóba került egy 200 millió eurós havi követelés is.

A döntés a két keleti uniós tagállam blokkolásáról teljes mértékben azért született, mert az FPÖ előretörése riadalmat keltett a Néppárt köreiben – mondták a brit lapnak név nélkül nyilatkozó pártbennfentesek és kormányzati döntéshozók. A döntést még a Szociáldemokraták is támogatták, pedig a pártvezérük, Pamela Rendi-Wagner korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a migrációs válság mítosz.


Az SPÖ aztán – amely mostanában hiába végez az élen a választásokon, kormánykoalíciót alakítani sem voltak képes – az év elején nyíltan előjött a farbával. Rendi-Wagner Klagenfurtban – amely egy FPÖ-bázis délen – kimondta: az európai menedékrendszer nem működik, és Ausztriának a svájciakkal és a németekkel szövetséget kellene létrehoznia a probléma kezelésére. 

Csökkentenünk kell a szabályellenes migrációt, meg kell előznünk azt

– mondta a baloldali vezető karintiai kormányzó Peter Kaiserrel és Michael Ludwig bécsi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. A szövetségnek együttesen kellene tárgyalni azokkal az országokkal, ahonnan a menekültek érkeznek – mondta, konkrétan meg is nevezve Marokkót és Tunéziát. Az együttműködésnek az illegális migránsok gyors visszatoloncolását is tartalmaznia kellene – tette hozzá.

Mindezt nem a Szabadságpárt mondta, hanem a Szociáldemokraták, akik korábban dühödt hangvételű kirohanásokban ítélték el a magyar határkerítés építését.

Alsó-Ausztriában január 29-én tartományi szavazásokat tartanak, de legkésőbb 2024-ben országos törvényhozási választások is jönnek Ausztriában.

A gazdasági bajok feszítik az osztrák politikát

Az FPÖ népszerűségének növekedése mögött a FT által megszólaltatott szakértők szerint a tavaly felerősödött gazdasági problémák, az infláció és az energiaválság áll az orosz földgáztól korábban erősen függő országban, miközben újra növekszik a bevándorlók beáramlása.

A választók közül sokan nagyon rossz hangulatban vannak. A populisták számára érett a helyzet, hogy előnyt merítsenek ebből

– idézték Marcus Howt, a VE Insight politikai kockázati tanácsadó cég kutatási vezetőjét. Mindez az FPÖ tartós megerősödését eredményezheti.

Magabiztosan újrázott az osztrák elnök, de sorjázik a baj

Alexander Van der Bellen Karintia kivételével minden tartományban abszolút többséget szerzett, így újabb hat évig a független politikus lesz Ausztria elnöke. Az ország gazdasága eközben a recesszió rémével szembesül.

Amikor a Szociáldemokraták és a Néppárt is az FPÖ-t utánozza, populista megoldásokat javasolva komplex problémákra, a szavazók miért a másolatot választanák az eredeti helyett?

– tette fel a kérdést az elemző. 


 

 

 

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.