A Roszatom az új Gazprom

Az atomenergia-ipar reneszánszát jelentős mértékben az Oroszország elleni szankciók segítették elő. A Roszatom úton van afelé, hogy az ukrajnai háború előtti időkben az oroszországi exportban vezető helyre került, majd a szankciók folytán visszaszorult Gazprom stratégiai fontosságú helyét vegye át Moszkva távlati terveiben. Oroszország a világ legnagyobb uránérckészletekkel rendelkező államai közé tartozik, az ismert tartalékok 8 százalékával.  

Az orosz atomkonszern pillanatnyilag jelentős helyzeti előnyben van a Nyugat hasonló vállalataihoz képest, amelyek a nyugat klíma- és energiaügyi vitái folytán vesztettek pozícióikból. Thane Gustafson professzor (Washington, Georgetown Egyetem) szerint ma 

Legfőbb versenytársa, a francia Areva a szétbomlás veszélyeivel küszködik. 

Szankcióálló atom

A szankciók mindeddig kevés kárt tettek a Roszatomban. Egyedül a NATO-ba készülődő Finnország bontott szerződést az oroszországi megacéggel. A Roszatom jelenleg 23 atomreaktort épít a világ mintegy tucatnyi államban, Kínában, Indiában, Belorussziában, Magyarországon, Törökországban és Egyiptomban, és több mint 200 milliárd dollárnyi visszaigazolt, élő megrendelést könyvelhet el. Ráadásul a Roszatom-vállalkozások nagyrészt olyan országokban működnek, amelyek nem részesei a nyugat szankciós politikai blokkjának, azaz a projektek nincsenek közvetlen veszélyben. 

Érdek és ellenérdek

Ellentmondásos a Nyugat hozzáállása az oroszországi atomenergia-ipar szankcionálásához, ami az Ukrajna megtámadásának évfordulójára előkészítendő tizedik uniós szankciócsomag gerincét képezné. Ez abból fakad, hogy a fejlett ipari országok egy része – beleértve az Egyesült Államokat is – gazdasági-energiaellátási okokból kötődik az oroszországi atomenergia iparral (gyakorlatilag a Roszatommal és az ahhoz kapcsolt nukleáris ipari vállalatokkal) való együttműködéshez. Európában és az USA-ban nagyon komoly politikai erők (a Biden-kormányzat, Ukrajna, az Európai Parlament) érdekeltek a szigorú korlátozó intézkedések bevezetésében, másfelől legalább ilyen komoly gazdasági erők diktálják az együttműködés fenntartásának szükségességét. A világ energiaellátásának hosszú távú megoldásában kulcsfontosságú ellenőrzött nukleáris magfúzió (ITER-Tokamak projekt) kidolgozásában a Roszatom szerepet vállal. Egyik érdekeltségében gyártották le és szállították februárban Franciaországba, az épülő ITER fúziós berendezéshez a 160 tonna súlyú óriásmágnest.

Az oroszországi földgáztól és a kőolaj jelentős részétől megfosztott EU szorult helyzetbe került. Nyugat-Európa kénytelen volt az atomenergiához mint 2022-ig (klíma)ártalmasnak minősített energiafajtához visszanyúlni. 

Emiatt is a nyugati világban a kormányok és az érintett vállalatok nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel az Ukrajna által már korábban szorgalmazott atomenergia-ipari szankciókat. Az EU-t sújtó energiaválság hatására a korábban erősen atomenergia-ellenes kormányok változtattak álláspontjukon. Németország például a még működő atomreaktorai üzemidejének meghosszabbításával reagált az energiaproblémákra. EU-tag országok már belefogtak az építésbe, vagy tervezik új atomerőművek létesítését. 

Rekordbevételek

Tavaly a Roszatom bevételei rekordmagasságba emelkedtek, elérték az 1700 milliárd rubelt, jelentette be 2023. január végén a konszern elnök-vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov. Ez, mint a konszern médiaszekciója kiemelte: 4,7-szeres bevételnövekedést jelent 2021-hez képest. Ezek jelentős részét, körülbelül ezermilliárd rubelt beruházások formájában visszaforgattak a cégbe. Ez arra utal, hogy az ország vezetése bízik a Roszatom és az atomenergia mint iparág sikerességében. Ha nem így lenne, a bevétel adók, egyéb költségek levonása utáni részét az állam elvonta volna a Roszatomtól, amely állami vállalat. 

A Roszatom maga köré gyűjtötte az atomenergia generálásában kulcsszerepet játszó berendezések gyártóit, magától az atomreaktortól kezdve a nukleáris fűtőanyag előállításáig. Ezek egyike, a TVEL, a Roszatomhoz köthető fűtőanyag-előállító nagyvállalat a világ négy, az iparágat domináló cégének egyike. A TVEL elsősorban a nyomottvizes reaktorokhoz (PWR) szükséges üzemanyag-kazetták gyártására szakosodott, és Paksot is ez látja el.