BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csökkenek a svéd lakásárak, világszerte bajban van az ingatlanpiac

Abszolút mértékben nőttek, de szezonális hatásoktól megtisztítva csökkentek a svéd lakásárak januárban. A kamatemelések erős nyomás alá helyezik az ingatlanpiacokat, ráadásul az EKB e héten, a svéd Riksbank pedig várhatóan a jövő héten szigorítja tovább monetáris politikáját.

A szezonális hatásoktól megtisztítva 1,6 százalékkal csökkentek januárban a svéd lakásárak – derül ki az állami tulajdonú jelzáloghitelező, a SBAB Bank adataiból.

Swedish,Red,Two,Storeywooden,Family,Houses,Behind,A,Snow,Covered Swedish red two storeywooden  family houses behind a snow covered tree alongside the snow surfaced road in the residential area during the winter season.
Fotó: Roland Magnusson

Svédországban a családi házak érnek egyre kevesebbet, mivel ezek különösen érzékenyek a villanyárak emelkedésére. Az SBAB szerint a szezonális hatásoktól megtisztítva a házak ára 2,1 százalékkal csökkent az év első hónapjában. Három nagyvárosban, köztük Stockholmban azonban enyhén emelkedtek az árak. Az is számít, hogy egy ingatlan a skandináv ország melyik felén található, ugyanis északon bőséges a vízből nyert energia, ezzel szemben a délen magasabbak a rezsiköltségek – írja a Bloomberg.

Robert Boije, a SBAB vezető közgazdásza szerint az energiaárak mellett a svéd központi bank döntései szabják meg az ingatlanpiaci környezetet. Szerinte bizalomra ad okot, hogy a három nagyvárosban emelkedtek az árak – az azonban csak pár hónap múlva dől el, hogy valóban stabilizálódik-e a stockholmi ingatlanpiac vagy az emelkedés inkább a szokásos szezonális ingadozásról szól.

Az észak-európai ország az egyik mintája a globális ingatlanpiaci visszaesésnek.

A trend világszerte megfigyelhető: januárban Ausztráliában, Új-Zélandon, Szingapúrban, Hongkongban, az Egyesült Államokban és Kínában is csökkentek az ingatlanárak. Ennek hátterében az áll, hogy a központi bankok éveken át ultralaza monetáris politikát folytattak, az emberek meg tömegével vették fel az alacsony kamatú jelzálog hiteleket. Tavaly azonban beütött az infláció, s a világ jegybakjai agresszív kamatemelési ciklusokba vágtak bele. Ez megnövelte a tőkeköltségeket – drágább lett az építkezés –, és a változó kamatozású jelzáloghitelek törlesztési terheit is. 

A Riksbank jövő heti ülésén várhatóan 3 százalékra növeli az irányadó kamatlábát, egyes közgazdászok szerint pedig a nyárra akár 3,5 százalékra is emelkedhet a ráta. Ez további nyomást gyakorolna a hitelfelvevőkre, és tovább súlyosbíthatná a visszaesést a skandináv régió legnagyobb gazdaságában. Hasonló a helyzet egyébékéng az eurozónában is, a várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülésén 50 bázisponttal emeli irányadó kamatát. 

Az sem könnyíti meg Stockholm helyzetét, hogy az új, mindössze 27 éves svéd klímaminiszter bejelentette: 2045-re teljesen karbonsemleges lesz az ország. Ha az ehhez vezető úton túl lassan haladnak akkor lemond és pártja kilép a kormánykoalícióból – tette egyértelművé határozott szándékát. A terv megvalósítása azonban nem lesz se egyszerű, se olcsó. 

Orosz vevők fűtik a török lakáspiacot

Kétszer annyi ingatlant vásároltak az oroszok Törökországban tavaly, mint 2021-ben, döntően hozzájárulva egy igen forró piaci helyzet kialakulásához. A trend hátterében az áll, hogy az ukrajnai háború miatti szankciók beszűkítették az orosz lakosság külföldi befektetési lehetőségeit. A nagy vásárlói érdeklődésnek köszönhetően kilőttek az árak is.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.