Elérték céljukat az orosz olajra irányuló korlátozások
Az orosz olajra kivetett embargó és ársapka hatásos, annak ellenére, hogy az orosz olajtermelés és export meglepően ellenállónak bizonyult az elmúlt hónapokban – közölte Toril Bosoni a Nemzetközi Energiaügynökségtől (IEA).
A szervezet olajipari és -piaci vezetője szerint az orosz termelés és export azért maradhatott fenn ilyen magas szinten, mert
az ország képes volt a korábban Európában eladott olajnak új piacokat találni Ázsiában.
Kína, India és Törökország fokozta a vásárlásokat, ellensúlyozva az Európába tartó napi 400 ezer hordós kivitelcsökkenést, továbbá Bulgáriába és a Barátság kőolajvezetéken még mindig érkezik orosz olaj a kontinensre az ezekre a szállításokra vonatkozó kivételek miatt.
Mindennek hatására januárban az orosz olajtermelés csak napi 160 ezer hordóval maradt el a tavalyitól az IEA szerdán közzétett, januári olajpiaci jelentése szerint, a hónap folyamán napi 8,2 millió hordót tett ki az ország kivitele. A szervezet értékelése szerint az orosz exportot az ársapkák még növelhették is, ugyanis a diszkontáras termékek iránt megnőhetett az igény.
A magas orosz export ellenére Bosoni állítja, hogy ez nem jelenti a szankciók kudarcát, hiszen
az ársapka célja pont az volt, hogy lehetővé tegye az orosz olaj eljutását a világpiacra a jövőben is, miközben azonban Moszkva bevételei csökkennek.
Márpedig pontosan ezt sikerült elérni, hiszen januárban az orosz exportbevételek 13 milliárd dollárra rúgtak, ez 36 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, s az olajipar 48 százalékkal kevesebbet fizetett be a költségvetésbe.
A CNBC-nek nyilatkozva Bosoni arra is felhívta a figyelmet, hogy mekkora a különbség a nemzetközi benchmarknak számító Brent olajfajta és az orosz Ural ára között. Míg a Brent hordónként 77–88 dollár közötti áron mozgott, addig az Ural hordója átlagosan 49,48 dollárba került januárban.
Talán még fontosabb, hogy a 2023-as orosz költségvetés 70,1 dolláros árral számol az Ural esetében, úgyhogy
az olajbevételek csökkenése nagy lyukat vághat az orosz költségvetésen.
Február 5-én életbe lépett az EU újabb embargója is, amely már a finomított termékekre vonatkozik, és Bosoni úgy látja, hogy ezek átirányítása jóval nehezebb lehet Moszkva számára, ezért az IEA azok termelésének és kivitelének a csökkenésére számít a következő hónapokban.
Erre utalhat az is, hogy bár némi jele van annak, hogy a finomított termékek új vevőket találnak, ez messze nem annyira látványos, mint amit a kőolaj esetében lehetett tapasztalni. Oroszország a múlt héten kibocsátásának napi 500 ezer hordós csökkentését jelentette be márciustól, ami a teljes termelésének mintegy 5 százaléka. Az energiaügynökség szerint azonban ez inkább a magasabb árak elérését célozhatja, mint a bosszút, és nem változtat az idei első fél év kilátásain, így az olajellátással várhatóan nem lesznek gondok.
Bosoni szerint
inkább a nyári hónapok megnövekedett fogyasztása és a kínai újranyitás lendületének kibontakozása miatt jelentkező igények okozhatnak gondot, ekkortól válhat a piac szűkössé.
A globális olajkereslet kapcsán az IEA arra számít, hogy 2022 második felének erőteljes lassulása után az idén erőre kap, mivel növekednek Kína igényei. A lehetséges keresletnövekedésben leginkább a kerozin kaphat főszerepet a légi közlekedés feltámadása miatt. A repülőgépekhez használt üzemanyagból napi 1,1 millió hordóval fogyhat több 2023-ban, elérve a napi 7,2 millió hordós értéket, míg a teljes olajkereslet csúcsra érhet napi 101,9 millió hordós igénnyel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.