Kínát veszélyezteti leginkább a klímaváltozás

Az XDI klímakockázatokkal foglalkozó szakemberei világszerte több mint 2600 régiót vizsgáltak meg, és éghajlati modellek, valamint időjárási és környezeti adatok segítségével felmérték, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2050-ig milyen gazdasági károkat okozhat. A tanulmány abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az évszázad végére 3 Celsius-fokkal emelkedik meg az átlaghőmérséklet.

Az adatokból kiderült, hogy a világgazdaság motorjának számító régiók közül jó néhányat katasztrofális veszélyek fenyegetnek: a tengerszint emelkedése, folyók áradása és erdőtüzek. Ezek miatt ráadásul csökkenhetnek az ingatlanárak, és elriadhatnak a befektetők.
„Már most is érezzük az időjárási események jelentős hatásait világszerte, és ezek csak fokozódni fognak – mondta újságíróknak az adatok ismertetésekor Rohan Hamden, az XDI vezérigazgatója. – Mi csak azt szeretnénk elérni, hogy minden befektetési döntésünk az éghajlatváltozással szembeni ellenálló módon szülessen meg” – tette hozzá a Reuters tudósítása szerint.
Kína különösen nagy problémával néz szembe, mivel a világ húsz leginkább veszélyeztetett régiója közül tizenhat található az országban. Csiangszu tartomány, amely a teljes kínai GDP 10 százalékát adja, az első helyen áll a legveszélyeztetettebb régiók között, a második a szomszédos Santung, amelyet az acélipari központ Hopej, majd a gyakori áradásokat megtapasztaló Hona követ.

Hamden emlékeztetett, hogy a globális feldolgozóipar Ázsiába telepedésével jelentős infrastrukturális befektetéseket eszközöltek Kína-szerte már egyébként is sérülékeny régiókban, ami még érzékenyebbé teszi az országot az éghajlatváltozás hatásaira. „Az infrastrukturális beruházások általában olyan területekre koncentrálódtak, amelyek hagyományosan nagyon kockázatosnak számítottak: folyódeltákra, tengerparti övezetekre és viszonylag sík területekre” – mondta. 

Bár az éghajlat valószínűleg egyre inkább meghatározóvá válik a tőkeáramlásban, még nem tudni, hogy ez elriasztja-e a befektetéseket a sérülékenyebb régiókban – vélekedett Karl Mallon, az XDI társalapítója. „Még sokat kell dolgozni azon, hogy kiderítsük, melyek azok a területek a világon, amelyek potenciálisan alkalmazkodók és védhetők, és melyek azok, amelyekről valószínűleg idővel lemondunk” – mondta.