késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Már Németország versenyképességét veszélyezteti a szakemberhiány
Németország egyre nagyobb szakemberhiánnyal küzd. Az egyik legnagyobb gond, hogy évről évre kevesebben érdeklődnek a mérnöki képzés iránt: a Karlsruhei Műszaki Egyetem gépészmérnöki és mechatronikai karán öt évvel ezelőtt például még heten, napjainkban már csak hárman jelentkeznek egy férőhelyre.
A szakképzett munkaerő hiánya két fronton is sújtja az országot. Egyrészt csökken a népesség és kevesebb fiatal jelentkezik mérnöknek, mint ahányan ugyanekkor nyugdíjba mennek a szakmából. Másrészt a németek a digitális és a zöldátalakulás területén erősítenek, ám ehhez az IT, a mérnöki és más fejlett műszaki területeken képzett munkavállalók tömegére lesz szükségük.
A kölni Német Gazdasági Intézet (NGI) jelentése szerint
2022 áprilisában már 320 ezer STEM- – azaz tudományos, technológiai, mérnöktudományi vagy matematikai képesítéssel rendelkező – szakember hiányzott az országból.
Az ezeken a területeken egyetemi diplomát szerzők száma egy év alatt 6 százalékkal csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis tanulmánya szerint.
Az erős innovációs nyomás miatt azonban égető szükség van a műszaki szakemberekre. Ha az ország ezt biztosítja a vállalatainak, akkor versenyképessége csorbát szenved, és még több cég telepítheti át tevékenységeit vagy azok egy részét más régiókba. Mivel a német autóipar a világ többi részéhez képest az utóbbi években hátrányba került az elektromos autók fejlesztésében, ez az ágazat sem vonzza a fiatalokat annyira, mint korábban. Igaz, decemberben már jó hírek érkeztek az iparágról.
Axel Plünnecke, az NGI szakértője oktatáspolitikai kudarcnak nevezte, hogy a Németországba vándorolt fiatalokat nem segítik megfelelő képzéssel. Megakad az integrációjuk a nyelvi akadályok és a speciális igényeik miatt. Pedig a tudomány törvényei univerzálisak, a programozási nyelvek pedig azonosak a világon mindenhol. S ha már megvan a tudás, azt bárhol könnyű alkalmazni – jegyezte meg a szakértő a DW-nek.
Sőt, a német köz- és felsőoktatás egésze is lemaradásban van az uniós eredményekhez képest.
A megoldás? Az iparnak más országokból kell külföldi mérnököket toboroznia
– mondta Robert Weiss, a Karlsruhei Műszaki Egyetem gépészmérnöki és mechatronikai karának dékánja.
Ez bizonyos mértékig már most is így van. Plünnecke szerint az utóbbi időben Németországban nagyon magas a bevándorlás a műszaki területekre.
Az elmúlt évtizedben a mérnöki vagy informatikai területen dolgozó indiaiak száma 3800-ról 25 ezerre, hat és félszeresére emelkedett, de Egyiptomból, Tunéziából és Marokkóból is egyre több szakember érkezik német földre.
A kormány új vízum bevezetésével könnyítené a szakképzett munkaerő bevándorlását, mivel a bürokratikus akadályok és a digitalizáció hiánya miatt a külföldi munkavállalók akár hónapokig is várhatnak a munkavállalási engedélyre. Közben pedig a munkaerőhiány nagyobb nyomást helyez a meglévő kollektívára, és alacsonyabb termelékenységhez vezet. Ráadásul a versenyképesség is csökkenhet a világ más régióihoz képest, ahonnan akár a német tehetségeket is „elszívhatják”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.