Még mindig forró krumpli a határkerítés: Ausztria őrizgeti, Von der Leyen tapogatja, a jövője múlhat rajta

Lép a migráció kezelése érdekében az Európai Unió, de hogy miként, akörül számos megválaszolatlan kérdés marad az állam- és kormányfők csúcstalálkozójának péntek hajnalra elért döntéseiről született első nyilatkozatok után. Később derül ki az is, hogyan érintik az elkövetkező intézkedések Magyarországot, amely már eurómilliárdokat költött a határvédelem megerősítésére, bár politikai össztűz zúdult rá a határkerítés építése és a jogi szigorítások miatt, az emlékezetesen zűrzavaros tömegjeleneteket és közlekedési káoszt hozó 2015-ös migrációs hullám közepette és azután is.

A csúcson elfogadott közlemény, amely kétségkívül az eddig látott legkeményebb hangnemű a migrációs témában,

Mindez a jövőre vonatkozik. Arra nem tartalmaz utalást a közlemény, sem az utána született politikai nyilatkozatok, hogy visszamenőleg finanszíroznák-e a korábbi költséges határvédelmi erőfeszítéseket. Az anyagi fedezet részleteiről sem esett szó, így nem kizárható, hogy – miként az elmúlt években többször is – felmerül majd a közös finanszírozás ötlete.

Orbán Nehammer és Plenkovic közt

Magyarországról nem esik szó a közleményben, igaz, más tagállamot sem nevesítenek.  Érdekes mód azonban a csúcstalálkozót követő nyilatkozatokból – bár a határkerítések ügye kiemelt téma volt – szintén kimaradt, hogy Magyarország ismerte fel először a határozott intézkedések szükségességét, és erre rengeteget költött, óriási nemzetközi politikai ellenszélben. A magyar miniszterelnöktől, aki ezeket bevezette, senki nem kért bocsánatot, és Budapest szerepét sem emlegették, mintha nem is lett volna.

Mindenesetre Orbán Viktor magyar kormányfőt a közösségimédia-oldalán közzétett fotók tanulsága szerint a csúcson, a Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésen két olyan ország vezetője közé ültették – bár nem tudni, volt-e ebben célzatosság –, amelyek erősen érintettek a migrációs kérdésben: Karl Nehammer osztrák kancellár és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közé.

A show-t aztán – Zelenszkijhez csatlakozva – Nehammer vitte el a médiában, ami nem véletlen. A migráció lefékezésének ügyében az alig több, mint egy éve kormányzó kancellár nagyon aktívnak bizonyult, többek közt vele rúgta össze a port Bukarest, mert osztrák nyomásra született az az uniós döntés, amely szerint idén január 1-jén a horvátok csatlakozhattak a schengeni övezethez, a bolgárok és a románok azonban még nem. 

A Politico és más lapok beszámolói is ezúttal az osztrákok sikereként adták elő az uniós dokumentumban megígért migrációellenes intézkedéseket – ami ironikus, ha emlékszünk rá, milyen hévvel támadta Budapestet a határkerítés miatt Werner Faymann akkori kancellár, bár beszámoltak arról is, hogy ennek története van. 
Több tagállam vezetői – köztük a magyarok, dánok, a baltiak és a görögök – már a csúcs előtt aláírtak egy levelet, keményebb fellépést sürgetve, és 12 uniós tag már 2021 októberében együtt kérte a bizottságot, hogy adjon pénzt a határok megerősítésére – emlékeztet a Politico. 

Határkerítés mint „pilótaprojekt”

Bulgária és a balkáni migrációs útvonal konkrétan szóba került a nyilatkozatokban, illetve megnevezetlenül, utalásként a közleményben is, amely szerint az uniónak a tagállamokban „határmenedzselési pilótaprojekteket” is finanszíroznia kell. 

Az egyik ilyen pilótaprojekt a bolgár–török határon lenne, új járművekkel, kamerákkal, utakkal és megfigyelőtornyokkal – EU-pénzekből, a bolgár költségvetésből és EU-tagok hozzájárulásaiból – közölte Ursula von der Leyen az osztrák Der Standard szerint. 

A bolgár elnök, Rumen Radev egyébként a napokban közölte, miután Novák Katalin magyar elnökkel találkozott, hogy elfogadják ugyan a bizottság által felajánlott drónokat és radarokat, ám ennél többre van szükségük: az unió finanszírozza egy új határkerítés megépítését, mivel a már meglévő, korábban „migránsválságállónak” kikiáltott, 130 kilométeres kerítésen a migránsok úgy hatolnak át az embercsempészek segítségével, mint kés a vajon. 

Egy második pilótaprojekt, amelynek a helyszínét még nem nevezték meg, azt tesztelné, hogyan lehet gyorsabban regisztrálni a migránsokat, elvégezni a menekülteljárásokat és végrehajtani a kitoloncoló döntéseket – írta az osztrák lap.

A forró krumpli, amelyen Von der Leyen jövője múlhat

A nyilatkozatok alapján az uniós vezetők még mindig féloldalasan kezelik a határkerítések ügyét, a Politico szerint az ellenzői között van továbbra is maga Ursula von der Leyen.

– mondta a bizottság elnöke a csúcs után. A későbbiekben derül ki: ezt nem úgy kell-e érteni, hogy esetleg Magyarországot is a létező szabályozása megváltoztatására akarnák rábírni.

Egyes megfigyelők szerint Von der Leyen korábbi negatív véleménye a szigort illetően – másokéhoz hasonlóan a bizottságban – azért puhulhatott, mert ezzel jobb esélyeket látnak rá, hogy a 2024-es európai választások során ismét mandátumhoz jutnak – írta a Der Standard. 

Bár a részletek, illetve a finanszírozás nem tisztázottak – Nehammer az utóbbit a küszöbön álló uniós költségvetési módosításhoz kötötte –, az osztrák kancellár nagy sikerként írta le az Európai Tanács nyilatkozatának elfogadását, amihez még a határkerítéseket korábban keményen ellenző luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel is beadta a derekát.

– mondta a kancellár.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki fokozta jelenlétét az angol nyelvű közösségi médiában az elmúlt hónapokban, nem tette szóvá, hogy Magyarország nem kapott elégtételt a csúcson a nagyobb migrációellenes szigor bejelentése ellenére: a Facebookon közzétettek mellett a Twitteren csak egy fotót posztolt: