Csaknem egy éve tart az orosz–ukrán háború, de Moszkvában még mindig lehet kapni a népszerű Activia joghurtot, az Oral-B elektromos fogkeféit, de a L’Oréal szépségipari termékei is elérhetők. Ugyan sok multi felfüggesztette oroszországi tevékenységét azonnal a háború kitörésekor, de vannak társaságok, amelyek maradtak, vállalva az erkölcsi megbélyegzést is. Azt csak sejteni lehet, hogy valójában a jelentős orosz piacon való értékesítés vagy pedig tényleg a felelősségvállalás állt Alan Jope leköszönő Unilever-vezérigazgató szavai mögött, amikor azt mondta, hogy nem hagyhatja magára 3 ezer oroszországi alkalmazottját, és nem akarja, hogy a társaság helyi telephelyei Putyin-barát orosz mágnások kezébe kerüljenek.
A napokban a Carlsberg figyelmeztetett, hogy
az orosz hatóságok jogában áll államosítani egy céget, ha azt gyanítják, hogy a menedzserek szándékosan lassítják a termelést.
A Kreml szóvivője erre a munkavállalók védelmének fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta, hogy azért egy ilyen beavatkozás „hosszadalmas folyamat”.
A Strepsils gyártója, a Reckitt Benckiser már áprilisban közölte, hogy oroszországi üzletének tulajdonjogát harmadik félre vagy helyi alkalmazottakra ruházza át, de ez eddig nem sikerült.
A Danone októberben jelentette be kilépését, de még nem talált vevőt.
A Philip Morris International dohánygyártó ugyan a tavalyi év végén elhagyta volna Oroszországot, de továbbra sem bólintanak rá a hatóságok erre tervére.
Ahogyan az idő telik, egyre nehezebb hasonló utat járni, mint amelyet a McDonald’s választott.
A gyorsétteremlánc májusban sikeresen értékesítette orosz éttermeit,
mára viszont egyre kevesebb „kérője” maradt a „nyugati” cégeknek, emellett a Kreml sem hajlandó jóváhagyni a tulajdonosi változásokat.
Minél később dönt a távozás mellett, az annál nehezebb folyamat lesz
– összegezte a helyzetet Nabi Abdullaev, a Control Risks tanácsadó cég partnere a Bloombergnek.
Persze minden erkölcsi kötelesség mellett van egy komoly tényező, amely a cégek maradása mellett szól.
Az orosz GDP a vártnál kevésbé, mindössze 2,5 százalékkal esett vissza tavaly, azaz a cégeknek továbbra is „van keresnivalójuk” az orosz piacon.
Erre reagálva a Unilever figyelmeztette a befektetőket az orosz piac elhagyásával járó pénzügyi kockázatokra, a British American Tobacco pedig megnövelte az orosz piac elhagyására számolt veszteség előrejelzését. Persze a még aktív társaságok is csökkentett üzemmódra álltak át. Helyi vezetőket neveztek ki, leállították reklámkampányaikat, és beruházásaikat is felfüggesztették – egyszóval csendben dolgoznak.
A Unilever, a Colgate és a P&G azt állította, hogy csak alapvető termékeket szállít az orosz piacra, azt viszont már nem részletezték, hogy mit értenek az „alapvető termék” kifejezés alatt.
Az Oroszországban továbbra is jelen lévő cégek egyfelől kiteszik magukat az erkölcsi elítélésnek, és időként konkrétabb vádaknak is.
A francia borsó- és kukoricatermelő, a Bonduelle-nek decemberben azért kellett magyarázkodnia, mert azzal támadták, hogy konzervekkel látta el az orosz hadsereget.
A közösségi médiában ugyanis a termékeit tartó orosz katonák képe jelent meg. Persze a sorozások sem tesznek jót a cégeknek. Számtalan társaság nélkülözi alkalmazottainak egy részét, miután a Kreml hónapokkal ezelőtt 300 ezer fős sorozást rendelt el. További kockázat, hogy újabb sorozásokat is kilátásba helyeztek, de erről egyelőre konkrétumokat nem lehet tudni. Ha azonban a harcok felpörögnek, amit a legtöbb elemző valószínűnek tart, akkor bizonyosan újabb mozgósításról dönt a vezetés, aláásva a cégek megszokott működését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.