Németország szorosabb együttműködést szeretne elérni Japánnal a nyersanyagellátás biztosításának érdekében. Közös céljuk, hogy rugalmasabb ellátási láncokat alakítsanak ki világszerte, miközben a Kínától való függésen is csökkentenének – írta a Bloomberg.
„A nyersanyagok biztonsága és a két ország stratégiáinak összekapcsolása lesz az egyik legfontosabb napirendi pont a Kisida Fumio japán miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásokon” – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön, a Hannoverben tett látogatásakor.
Az orosz–ukrán háború során megtanultuk, hogy nem függhetünk olyan ellátási láncoktól, amelyeket nem tudunk kellőképpen befolyásolni.
„Ezért a világ minden táján a lehető legtöbb partnerrel kell együttműködnünk, hogy a biztonságos nyersanyagellátás biztosítására megfelelő keretet építsünk ki. A német–japán kormányzati konzultáció elsősorban erre fog összpontosítani” – tette hozzá a német kancellár.
Scholz március közepén több magas rangú miniszterrel és a német ipar vezetőivel Japánba utazik, a delegáció célja pedig az együttműködési terv megszervezése lesz.
Kancellárként Olaf Scholz kevesebb mint 12 hónapon belül másodszorra látogat Japánba, és a tervek szerint a G7 vezetőinek a májusi, Hirosimában tartandó csúcstalálkozóján is részt vesz. Ez egyértelmű fordulat elődjéhez, Angela Merkelhez képest, aki 16 éves kormányzása alatt mindössze háromszor utazott a keleti országba kétoldalú tárgyalások céljából – ezzel szemben Kínába szinte minden évben küldött üzleti delegációt.
A Japánra való összpontosítás nem véletlen, mivel Scholz többször is kijelentette, hogy a demokratikus nemzetek között szorosabb együttműködésre van szükség, hogy ellensúlyozzák az autokráciák gazdasági nyomását. Bár a Kínától való teljes elszakadást elutasította, a német kancellár a belföldi vállalatokat arra sürgette, hogy más ázsiai országokban is kössenek üzleteket.
Ezt persze gyakran könnyebb mondani, mint megtenni, mivel Németország kereskedelmi kapcsolatai Kínával évtizedek óta tartanak.
A német–japán találkozó nem véletlenül szól a nyersanyagellátásról. Az elektromos járművek előretörésével hatalmas a kereslet az akkumulátorok gyártásához szükséges fémekre, például a lítiumra és a kobaltra. Ezek a német és a japán autógyártásban hamarosan alapvető elemekké válnak, így a két országnak és beszállítóiknak biztosítaniuk kell a hozzáférést.
Míg a lítiumbányászat legnagyobb része Chilében és Ausztráliában folyik, a lítiumfinomításhoz szükséges infrastruktúra több mint a fele Kínában található, ami komoly kereskedelmi előnyt ad a keleti nagyhatalomnak.
A növekvő politikai feszültségek mellett ráadásul ez az ellátási útvonal bármikor instabillá válhat, ami miatt a két ország ipara is hoppon maradhat.
Scholz kormánykoalíciója ezért teljesen átdolgozza a nemzeti nyersanyag-stratégiát. Oroszország ukrajnai háborúja rávilágított az egyetlen beszállítótól való túlzott függés veszélyeire az energiaimport terén, és Németország szeretné elkerülni a hasonló meglepetéseket a nyersanyagok tekintetében.
Az új stratégia valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetne az újrahasznosítás fokozására és a szabályozások korszerűsítésére, ami lehetővé tenné a bányászat bővítését Németország területén, valamint a beszerzési partnereiket is diverzifikálnák az olyan országokkal kötött megállapodások révén, mint Chile, Ausztrália vagy Kanada.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.