Összekaptak a nagyvállalatok adóztatásán a bukaresti képviselők

Éles vita dúl a bukaresti balliberális koalíció két nagy pártja között az adózási rendszer tervezett módosításairól. A nézeteltérések annál inkább mélyülnek, ahogy közeleg a rokádnak nevezett váltás a kabinetben: a 2021 novemberében szentesített koalíciós megállapodás értelmében a román liberális pártot (PNL) irányító Nicolae Ciuca májusban átadja a miniszterelnöki stafétát a szociáldemokraták (PSD) elnökének, Marcel Ciolacunak. Ezen túlmenően az egyezség további cserét feltételez kulcsminisztériumok élén, például a közlekedési és a pénzügyi tárcát a liberálisok vennék át a szocdemektől, az utóbbiakat illeti az uniós alapokat kezelő, valamint az igazságügyi minisztérium.

A kormányrúdhoz készülő román szociáldemokraták bejelentették, hogy új kormányprogramot dolgoznak ki a májusi rokádig, és változásokat terveznek az adózás terén is. A PSD javaslata értelmében a nagy profitot termelő vállalatoknak legalább az éves forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót kellene fizetniük, ahogyan azt jelenleg valamennyi romániai kisvállalat teszi. Javaslatuk különösen azokat a vállalatokat célozza, amelyek a jelenlegi inflációs környezetben „spekulatív áremelésekkel” megsokszorozták bevételeiket.

A román szociáldemokraták populista túlzásnak tartják a koalíciós partner liberálisok érvét, miszerint a szolidaritási adó megfojtaná az üzleti szférát és megnövelné az árakat, hiszen a romániai vállalatok zöme már így is 1 százalékot fizet adóként a bevételéből, mégsem dolgozik nagyobb árakkal, mint a többi cég. Emlékeztetnek ugyanakkor, hogy a koalíciós partner liberálisok teljes mellszélességgel támogatták az európai szinten a nagy energiaipari vállalatok esetében bevezetett szolidaritási adó alkalmazását, éppen ezért most érthetetlen, hogy miért utasítanak el egy hasonló speciális illetéket.

Az alapötlet egyébként a koalíció harmadik alakulatától, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) származik. A magyar szervezet még a koronavírus-járvány idején vetette fel, hogy vessenek ki extra adót azokra a kereskedelmi vállalatokra, amelyeknek az éves üzleti forgalma meghaladja a 100 millió eurót.
A román liberálisok azonban hallani sem akarnak az adók és illetékek emeléséről vagy újak bevezetéséről, a vállalatokra kivetendő 1 százalékos különadó szerintük az árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetne. 

– szögezték le a PNL illetékesei, hozzátéve, a nagyvállalatok éves forgalma 1 százalékának megfelelő különadó bevezetése a termékek és szolgáltatások árának továbbgyűrűző emelkedését jelentené, ami minden román állampolgárt érint.
Leszögezték: a PNL mindig támogatta a munkát terhelő adó csökkentését és a jövedelmek növekedését, de ha a munkára kivetett adó csökkentése az üzleti szférára ró többletterhet, az nem vezet a romániai lakosság jövedelmének növekedéséhez. A liberálisok emlékeztetnek, hogy a balliberális koalíció korábban ígéretet tett arra, hogy idén nem vezet be új adókat, és nem emeli a meglévőket, ugyanakkor 2023 elején már hatályba lépett a kormánypártok egyeztetései alapján módosított adótörvénykönyv.
A szocdemek által javasolt szolidaritási adó különben eltér az energiavállalatokra kivetett extraprofitadótól. Uniós iránymutatás alapján a bukaresti kormány decemberben sürgősségi rendelettel szolidaritási hozzájárulásra kötelezte a fosszilistüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatokat: a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereségnek arra a részére kell kifizetniük, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018–2021-es időszak éves átlagnyereségét.

és nem fizet extraprofitadót, ami különösen amiatt keltett felháborodást román politikai körökben is, hogy nemrég közzétett adatok szerint a kőolajipari társaság 10,3 milliárd lejes (818 milliárd forint) rekordnyereséggel zárta a tavalyi évet. Reagált az osztrák társasággal támadt nézeteltérésre Klaus Iohannis román államfő is, aki kijelentette: a bukaresti pénzügyminisztériumnak kell tisztáznia, hogy az OMV Petromnak kell-e a szolidaritási adót fizetnie Romániában.