Credit Suisse: egy nagy győztes – sok nagy vesztes

Az egykor szebb napokat látott Credit Suisse-t (CS) végül a szintén svájci UBS bankcsoport veszi meg – a berni kormányzat közreműködésével. Az üzlet a hétvégén intenzív tárgyalások során született, hogy még mielőtt kinyitnak az ázsiai tőzsdék, megszülessen a 3,3 milliárd dollár értékű megállapodás. Mutatjuk a nyerteseket és a veszteseket.

A nagy nyertes: Ralph Hamers

A UBS vezérigazgatója a legnagyobb nyertes. A megszerzett vagyonelemek nyomán az egyesült bank által kezelt vagyon 5 ezer milliárd dollárra emelkedik, ráadásul megszerzi a CS nyereséges belföldi kereskedelmi banki üzletágát, amely elemzők szerint majdhogynem a tripláját éri, mint amennyit a UBS fizetett a teljes cégért.

Hamers, aki korábban a holland ING vezérigazgatója volt, élete egyik legnagyobb kihívása előtt áll: el kell döntenie, hogy a megszerzett vagyonelemekből mit tart meg és mit ad el. Van viszont 56 milliárd svájci frankja az esetleges leírások, veszteségek fedezésére, valamint 9 milliárd frank kormányzati garanciája hasonló célokra. Mindennek tetejébe a svájci nemzeti banktól szinte korlátlan likviditásra számíthat. A UBS bejelentette azt is, hogy felfüggeszti részvény-visszavásárlási programját, bár közölte, hogy a korábban megígért magasabb osztalékot azért kifizetik.

A vesztesek: főleg a CS nagyrészvényesei

Az öbölbeli nagytulajdonosok – rövid távon legalábbis – egyértelmű vesztesnek számítanak, közülük a Szaúdi Nemzeti Bank (SNB), amely 15 hét alatt bukta el 1,1 milliárd frank értékű tőkeemelését. (Az SNB kereskedelmi bank, nem összetévesztendő Szaúd-Arábia jegybankjával – a szerk.) Ez azért nekik is fáj, noha a tőkeemelést követően napvilágot látott értékelések szerint bagóért szerezte meg a csaknem 10 százalékos részesedést. A CS körüli pánikot egyébként csak fokozta az elmúlt időszakban, hogy a bank kategorikusan elzárkózott a további tőkeemeléstől.

A katari állami tőkealap, a Qatar Investment Authority (QIA) fájdalmai sokkal korábban kezdődtek, egész pontosan a 2008-as pénzügyi válság idején, a vesztesége feltehetően nagyobb is, mint a szaúdiaknak. A QIA a svájci bank második legnagyobb részvényese, ráadásul jól bezsákolt a most nullára leírt értékű AT1-kötvényekből is, bár arról nincsenek nyilvános információk, hogy időközben nem passzolta-e el ezeket. 

A szokásoktól eltérően a kötvények leírásáról nem szavazhattak a részvényesek, mert az ügylet minél gyorsabb végrehajtása érdekében a svájci felügyelet megváltoztatta az idevágó szabályozást.

Ulrich Körner

A Credit Suisse vezérigazgatója pályafutásának végére érkezett – sokak szerint nem csak a CS-nél, hanem mindenféle értelemben. A 60 éves Körner tavaly nyáron vette át a CS irányítását, és nemrég fejezte be a nagybank szerkezetátalakítási programját. Ennek fő célja a veszteséges befektetési banki üzletág felszámolása volt – esetleg újraindítása a Credit Swiss First Boston újraélesztése révén. A cél a nyereséges helyi, belföldi bankolás és a vagyonkezelési üzletág felfuttatása volt. A CS azonban képtelen volt kilábalni a bizalmi válságból, sorra hagyták ott vagyonos ügyfelei, több milliárd dollár kezelt vagyont vittek ki. Az elmúlt napokban a pénzkivonás olyan mértékű volt, hogy a kormány volt kénytelen közbelépni.

Michael Klein

Klein korábban a Citigroup befektetési banki üzletágát vezette, és a tervek szerint ő lehelt volna ismét életet a Wall Streeten egykor jól csengő First Boston márkanévben is. A CS tanácsadójaként ezért 10 millió dollár ütötte volna a markát. Nagyon valószínűtlen, hogy ebből a későbbiekben lenne bármi is, hiszen a UBS maga is erősítene az amerikai vagyonkezelési piacon – minek ehhez egy új márkanév? Jelzésértékű, hogy Colm Kelleher, a UBS elnöke nem vett részt a CSFB múlt vasárnapi sajtókonferenciáján. 

A kötvénytulajdonosok

Egy cég kötvényeinek tulajdonosai – direkt hitelezői – általában jobban jönnek ki egy ilyen típusú történetből, mint a tulajdonosok, a részvényesek. Most azonban ennek pont a fordítottja történt. A svájci hatóságok döntése értelmében az úgynevezett AT1 kategóriába tartozó kötvénytulajdonosok befektetéseit nullára írták, ez a legnagyobb bedőlés az Európában 275 milliárd dollárra becsült AT1-piacon.

A svájci hatóságok

A svájci bankfelügyelet, a Finma jócskán leszerepelt a CS mélyrepülésének történetében, a hosszú évek óta botrányok által tépázott bankhoz sokak szerint egyszerűen nem mertek elég keményen hozzányúlni. Olyannyira, hogy döntésképtelenségét látva az ország kormányának is át kellett nyúlnia a Finma feje felett, amikor többmilliárdos garanciát adott a UBS-nek – a jegybankkal karöltve.