Enyhül a feszültség Peking és Tajpej között, újabb városok között indulnak közvetlen repülőjáratok

Tajpej közölte, hogy további tíz kínai városba engedélyezi a közvetlen és rendszeres repülőjáratokat, köztük olyan gazdasági központokba, mint Sencsen, Nanking és Kanton. További 13 település esetében a charterjáratok indításához járultak hozzá.

A tajvani hatóságok a koronavírus-járványra hivatkozva eddig csak négy kínai városba – Peking, Sanghajba, Csengtu és Hsziamen – hagyták jóvá a közvetlen járatokat, a pandémia előtt viszont jóval többe lehetett repülni – írja a Reuters.

– áll a kabinet közleményében. Hozzátették: megfontolták Kína kéréseit arra vonatkozóan, hogy mely városokba állítsák vissza a közvetlen járatokat, és a tíz várost a tajvani üzletemberek nagyszámú ottani koncentrációja alapján választották ki. Tajpej reményét fejezte ki, hogy a gesztus elősegíti a két fél közötti együttműködést, amelyet az elmúlt években geopolitikai és politikai viták nehezítettek.

A közlekedés újraindítása amiatt is szükséges lehet, hogy a kínai üzletemberek és cégek egyre kevesebbet fektetnek be Tajvanon, tavaly 38,73 millió dollárt ruháztak be e a szigeten, ami 13 éves mélypontnak számít: utoljára 2009-ben invesztáltak ilyen keveset Tajpejbe. Tajvan és Kína között 2009-ben repültek először közvetlen járatok, a charterjáratok pedig 2003-ban indultak útnak. Ezt megelőzően évtizedekig nem lehetett a sziget és a távol-keleti óriás között repülni, 

Ennek hátterében az áll, hogy a második világháború után polgárháború dúlt a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg a szigeten a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki. A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti, és a világon mindössze 14 ország ismeri el függetlennek.

Mivel a távol-keleti óriás szakadár tartománynak tartja a szigetet, rendkívül hevesen reagál, ha magas rangú amerikai tisztviselő érkezik Tajvanra. Nancy Pelosi és az utána érkező nyugati politikusok miatt Peking számos hadgyakorlatot tartott a térségben. Bár Washington attól tart, hogy Kína lerohanja a szigetet, sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy jóval nagyobb flottájával blokád alá vonja Tajvant, amely kénytelen lenne megadni magát, így Peking kikényszeríthetné az egyesülési tárgyalásokat.