BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kamu kutatások Kínában – átverés a technológiai fölény?

Peking számára is kellemetlen a tudományos publikációkat futószalagon gyártó-hamisító, évi egymilliárd dolláros kínai „papírgyár”-piac. A kínai–amerikai geopolitikai feszültségek megjelentek a tudományos életben is.

Érdekes munkája van John Chesbrónak, a Spandidos nevű orvosi kiadó egyik munkatársának. Az a feladata, hogy a hozzájuk beérkezett publikációra váró tanulmányokból valahogy kiszűrje a hamisakat, az innen-onnan összeollózottakat. Ennek egyik legegyszerűbb módja az, hogy összehasonlítja a tanulmányokhoz csatolt képeket, és a gyanúsan hasonlókat tartalmazó tanulmányokat tüzetesebben is megvizsgálja.

Scientists Look to Chinese Soup Ingredients for Dementia
A scientist uses a microscope in the live cell observation laboratory at the China Academy of Chinese Medical Sciences' Xiyuan Hospital in Beijing, China, on Tuesday, Sept. 25, 2018. Chinese scientists have borrowed three ingredients from the country's traditional medicine practice, a 3,000-year-old approach that aims to regulate the flow of energy in the body, and used modern pharmaceutical technology to devise a formula -- a blend of ginkgo biloba, ginseng and saffron extracts, called Sailuotong or SLT -- to tackle dementia, which has no cure. Photographer: Giulia Marchi/Bloomberg via Getty Images
 Becslések szerint kétmillió kínai tudós vagy magát annak valló szerencsevadász verseng a limitált állami forrásokért.
Fotó: Getty Images

Chesbro szerint a hozzájuk beérkező kéziratok nagyjából 5-10 százaléka gyanús. A Spandidosnál megjelenő tanulmányok körülbelül 90 százalékát kínai szerzők írják. A kiadót a 2010-es évek középen meggyanúsították azzal, hogy olyan tanulmányokat jelentet meg, amelyek egy adatbázisból „reciklált” adatokkal, képekkel igyekeznek alátámasztani a téziseket. Ekkor kezdtek el hamisításkiszűrő munkatársakat és szűrőszoftvereket alkalmazni.

Az elmúlt húsz évben Kína belehúzott, tudósai-kutatói szakmányban gyártják a tudományos értekezéseket. Az Institute for Scientific Information, egy amerikai szervezet szerint

2021-ben 3,7 millió kínai tanulmány készült el, a teljes globális publikációs állomány 23 százaléka, alig valamivel elmaradva az amerikaiak által írt 4,4 millió értekezéstől. 

A helyzetet árnyalja, hogy a kínaiak szeretnek egymás elemzéseire hivatkozni, így a nemzetközi idézettségi indexekben, amelyek az adott publikáció minőségét mérik, már megelőzik az Egyesült Államokat. Ennek alapján tehát – ha csak a számokat nézzük – jókora fölény mutatkozik a Mennyei Birodalom javára. 

A Nyugat el is kezdett aggódni, látva, hogy Kína futószalagon szállítja az áttöréseket a kvantum- és a géntechnológiában, az űrkutatásban vagy a hadiiparban. Erre jó példa a nemrég közzétett teszt a hiperszonikus rakétáról. A gyanú persze nyomban feléledt, hiszen a kínai modell, a kínai ipar felemelkedése ott kezdődött, amikor sikeresen másolták le a nyugati technológiákat. Félő, hogy hasonló a helyzet a tudományos kutatás terén is. A probléma az, hogy még a leginkább felkészült, leggyanakvóbb kiadó sem képes kiszűrni az összes csalást. 

A trend nyomán felháborodó nyugati tudósközösség összefogott, és létrehozott egy nemzetközi hálózatot a csalások kiszűrésére. 

Ennek egyik tagja David Bimler, az új-zélandi Massey University pszichológiaprofesszora. Vizsgálódásai során 150 olyan orvosi publikációt szúrt ki – csak a kínai Jilin Egyetemről –, amelyek ugyanazt az adatbázist használták fel. Az ilyen „kutatói közösségeket” egyszerűen csak papírgyárnak hívja a szakma – számolt be tapasztalatairól a Financial Timesnak.

Az egymilliárd dolláros papírgyárpiac

Becslések szerint a „papírgyárak” egyben igencsak jövedelmező üzleti vállalkozások is, árbevételük megközelítheti az évi egymilliárd dollárt. A „papírokat” online brókerek árulják, például a Taobao nevű kínai e-kereskedelmi oldalon. A tarifa 800 dollár körül mozog. A jelenség Pekingnek is meglehetősen kényelmetlen, a kínai kultúrfölényt nem futószalagon gyártott ócska hamisítványokkal óhajtják igazolni, ráadásul ezek elhomályosítják a kínai tudomány ténylegesen elért kimagasló eredményeit. Akit tetten érnek, attól megvonják az állami támogatást. A gond azonban náluk is ugyanaz, mint Nyugaton: nehéz elválasztani az ocsút a búzától. 

A kínai tudományos rendszer szinte kizárólag az állami támogatásoktól függ, 

így érthető, hogy a másodvonalbeli egyetemek, tudományos műhelyek is mindent elkövetnek, hogy hozzáférjenek a húsosfazékhoz. Becslések szerint kétmillió kínai tudós vagy magát tudósnak valló szerencsevadász verseng a limitált forrásokért. Ezeket ráadásul a publikációk száma alapján ítélik oda, így a rendszer is arra ösztönzi a résztvevőket, hogy csúcsra járassák a papírgyárat.

 

A modern tudomány működési elve szerint az elméleti kutatásokból előbb-utóbb gyakorlati kutatások lesznek, amelyek eredményére szabadalmi védettséget kérnek a feltalálók. A World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai szerint ebben toronymagasan élen járnak a kínaiak. 

A helyi szabadalmi hivatalhoz 2021-ben csaknem 1,6 millió kérelmet nyújtottak be, szemben az amerikaiak által benyújtott 600 ezerrel. A jelenség érthető nyugtalansággal tölti el immár nem csak a nyugati tudományos világot, de a politikát is, hiszen attól tartanak, hogy a kínai-ázsiai diákok a nyugati egyetemeken felszívott tudást otthon kamatoztatják. Az Egyesült Államokban több példa is volt arra, hogy az ottani egyetemeken dolgozó kutatókat letartóztatták azzal a gyanúval, hogy intellektuális jogokat – szabadalmakat – szivárogtatnak ki Kínába.

Erősek az alkalmazott tudományban

Az aggodalom abból a szempontból részben jogos is, hogy a vezető tudományos folyóiratokban egyre nő a kínai tudósok által publikált cikkek száma. Qingnan Xie, aki a Harvard Universityn foglalkozik a szellemi tulajdon kérdésével, úgy számolta, hogy a világ legjobb tudományos lapjai között számontartott Nature és Science magazinokban 76 százalék a kínai címről érkező és publikált cikkek aránya. 

Peking tekintélyes ösztöndíjakkal támogatja tehetséges diákjainak jó nevű nyugati egyetemekre való bejutását, s hasonlóan erős ösztönzőket vezetett be arra is, hogy tanulmányaik befejeztével hazatérjenek. Hiba lenne persze, ha ezt egyoldalú folyamatnak tekintenénk, hiszen

a nyugati professzorok is profitálnak abból, ha tehetséges, jól képzett s legfőképpen olcsón dolgozó kínai diákok működnek közre aktuális projektjeikben.

A szakértők szerint a nyugati tehetségek inkább az úttörő, egy adott szektorban valódi áttörést jelentő felfedezésre hajlamosak, az ázsiai diákok sokkal erősebbek a csapatmunkában. Carsten Fink, a WIPO vezető közgazdásza szerint a kínai innováció különösen abban sikeres, amikor már meglévő technológiákat kell más területeken alkalmazni. 

Jó példa erre, ahogy Kína ráállt a villanyautók gyártására, ahelyett, hogy a hagyományos, robbanómotoros technológiákat erőltette volna. Hasonlóan sikeres – gyakorlatilag domináns – az ázsiai óriás a napelemek gyártásában.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.