Már biztos: nem enyhül az inflációs nyomás Európában

Miután a legnagyobb európai gazdaságok már közölték februári inflációs adataikat, csütörtökön kijöttek az euróövezet egészének a számai is, és megerősítették: az energiaválság enyhülése ellenére makacsul tartja magát az infláció. Letörni az Európai Központi Bank (EKB) kötelessége, ez pedig azt jelenti, hogy az európai uniós gazdaság idei teljesítményét megítélő, év eleji optimizmus eltúlzott lehetett.

Az eurózóna fő éves inflációs rátája némi enyhülést mutatott, ami a héten közölt francia, spanyol és német adatok ismeretében akár pozitív fejleménynek is lenne tekinthető: a januári 8,6 százalékról 8,5 százalékra ereszkedett. Már negyedik hónapja tart a mérséklődés a több évtizedes rekord októberi 10,6 százalékról. 

Csakhogy a nemzeti adatok közlése előtt készült elemzői konszenzus ennél jóval nagyobb csökkenést vetített előre, 8,2 százalékra várták az árindexet. A szintén csütörtökön közzétett olasz adatok érzékelhető csökkenést mutatnak, 10-ről 9,2 százalékra, de az elemzők az esetükben is alacsonyabb, 8,8 százalékos szintet jeleztek előre. Kellemetlen meglepetés szinte mindenütt.

Ráadásul a változékony élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció – amely az EKB számára még fontosabb, mint a fő adat – 5,3 százalékról 5,6-re ugrott fel, pedig az elemzők változatlan rátát reméltek. Ez a mutató a nyár óta szinte szakadatlanul emelkedik – júniusban még 3,7 százalék volt –, pedig az EKB épp azóta kezdett kamatemelésbe, és az irányadó kamat a nulláról 3 százalékra emelkedett.

A friss adatok után garantáltnak látszik: indokolatlanok voltak a korábbi remények, hogy a kamatok hamarosan elérhetik a csúcspontot. Ezt tükrözi, hogy már ötödik napja szakadatlan emelkedik a német 10 éves államkötvények hozama. Az európai részvényárak eközben csökkentek, hiszen a magasabb kamat kisebb gazdasági teljesítményt jelenthet.

Még ha tartósnak bizonyulna is az energiaárak ősz óta zajló, meglepően pozitív fejleményt mutató visszavonulása, az ezek nélkül számolt maginfláció messze az EKB 2 százalékos célja felett van, sőt, a stagnálás vagy a csökkenés helyett inkább emelkedik. A kamatszigor pedig visszafogja az európai gazdaságot, amely az év fordulóján az aggodalmak ellenére elkerülte a recessziót, és ennek hatására az Európai Bizottság három hete közzétett előrejelzéseiben az év egészére is ezt jövendölte – egyedül a svéd gazdaság eshet vissza a brüsszeli közgazdászok szerint idén az EU-ban.

Az EKB vezető közgazdásza, Philip Lane a héten még optimistán nyilatkozott a Reutersnak az inflációról, de nem a kamatokról: enyhül az eurózónában az inflációs nyomás, beleértve a maginflációt is, az EKB azonban addig nem enyhít, amíg vissza nem tér a célként kitűzött 2 százalékos szintre a fogyasztói árak növekedési üteme – közölte.

Világos kockázat, hogy az EKB-nak ezek után többet kell tennie, habár Lane jelezte, hogy az inflációt illetően sok minden a jó irányba mutat – kommentálta a friss adatokat Bet Colijn, az ING szenior euróövezeti közgazdásza. A különbség a csalódást keltő jelenlegi infláció és az előretekintő optimizmus között valószínűleg még több vitához vezet az EKB héjái és galambjai közt a hetekben – írta jegyzetében. Hozzátette: májusig még sok adat érkezik, amelyek segítenek tisztázni, hogy a február csak döccenő volt, vagy az infláció tényleg makacsabb a vártnál.

Az eurón és a forinton nem segített

A pénzügyi piacokon most azt figyelik, hogyan reagálnak az EKB döntéshozói a vártnál vigasztalanabb inflációs adatsorokra. A szigorra utaló adatok ellenére kérdés, hogy az euró képes lesz-e eltávolodni az 1,054 környékén február végén elért, csaknem háromhavi mélypontok közeléből a dollár ellenében: csütörtökön még gyengült is, röviddel dél előtt 1,062 környékén kereskedtek vele, a szerdán, a német inflációs adatok közlésének környékén elért 1,0687-nél gyengébben.

Bár az infláció Európában szorít, hasonló a helyzet az Egyesült Államokban is: a dollárt ott is kamatemelési várakozások támogatják. Ami a forintot illeti, februárban már gyakorlatilag megszűnt az a korábbi összefüggés, hogy a dollár erősödése a forint gyengülését generálta. Mindenesetre csütörtökön az euróval együtt a forint is visszavonulóban volt, az euró ellenében 375-ön is túlra, igaz, hogy volt honnan: előző nap a 372,5-et közelítve ütött tíz hónapos rekordot.