Megtartotta az arcát az EKB – ha dőlnek is a bankok, ismét a 400-as szint közelében a forint
A korábban beharangozottnak megfelelően 50 bázisponttal 3,5 százalékra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A jegybank erős dilemma előtt állt: ha a Credit Suisse megrendülése nyomán tovaterjed a bankpánik, a kamatemelés még rosszabb helyzetbe hozhatja a szektort. Ha viszont nem emeltek volna, vagy a beígértnél kisebbet, akkor saját hitelességük kérdőjeleződik meg.
Fotó: Getty Images
A jegybank közleménye szerint a döntéshozók szorosan figyelik a piaci feszültségeket – utalva ezzel a Credit Suisse megrendült helyzetére és a fenyegető bankpánikra –, s készen állnak a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Az eurózóna bankrendszere ellenálló, „a tőkehelyzet és a likviditás erős”.
Az EKB módosította infláció-előrejelzését is, a friss prognózis szerint az idén éves átlagban 5,3 százalék, a korábban vártnál alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedési üteme, amely jövőre 2,9 százalékra, majd 2025-ben 2,1 százalékra szelídülhet. Ugyanakkor
a maginfláció a központi bank várakozásai szerint makacsul magasan ragad,
az élelmiszerek és az energia nélkül számolt áremelkedés üteme az idén 4,6 százalék lehet – magasabb, mint a decemberi előrejelzés –, jövőre 2,5, egy évvel később 2,2 százalék lehet a szintje.
Az eurózóna GDP-je viszont az idén a korábban jelzettnél magasabb, 1 százalék lehet, jövőre 1,6 százalékra gyorsulhat, 2025-ben pedig ezen a szinten stagnál. A monetáris politika szigora miatt a jövő évi és a 2025-ös gazdasági növekedés elmarad a tavaly év végén jelzettől.
A forint árfolyama a reggeli erősödés, majd a délelőtti hezitálás után gyengült az euróval szemben az EKB kamatdöntésének bejelentése után, ismét a lélektani határnak számító 400-as szintet ostromolja a kurzus.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta: az infláció túl sokáig maradhatna túl magasan, ezért volt szükség a kamatszint 50 bázispontos megemelésére. Hozzátette: az adatközpontú döntéshozatalt kiemelt fontosságúnak tartják a szervezetben, a folyamatos alakuló piaci környezetet pedig közelről követik. Kiemelte: az euróövezet erős likviditással és tőkével rendelkezik. A munkaerőpiac továbbra is erős, történelmi mélyponton van a munkanélküliség az euróövezetben.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan hozzátette: a konfliktus nagy nyomást helyez az európai gazdaság növekedésére, a zéró-Covid-protokoll eltörlését követő, a vártnál erősebb kínai gazdasági felívelés azonban jelentős keresleti növekedést idézhet elő a tőke- és árupiacokon, tüzelve a globális inflációt az árak emelkedésén keresztül.
Az európai alapkamat várható ívéről úgy nyilatkozott: a folyamatosan érkező adatok alapján hozzák majd meg a döntéseket idővel, egyelőre nem tudni, merre halad tovább az emelési folyamat. Kiemelte: a napokban kialakult bankpánik hatása a mostani döntést nem befolyásolta döntően, mivel az ehhez szükség adatfelvétel már hetekkel ezelőtt lezárult.
Az inflációs cél 2 százalékon tartása továbbra is elsődleges az EKB számára, az infláció szintjét pedig minden erejükkel igyekeznek majd ehhez a célhoz közelíteni. Hozzátette: a mai kamatdöntést a túlnyomó többség támogatta a szervezetben, így kiállnak az 50 bázispontos emelés mellett.
Lagarde kiemelte: ha a helyzet úgy kívánja, rendelkeznek még további eszközökkel, amelyeket be lehet vetni az inflációs cél elérése érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.