Nem teljesen biztos, hogy csak Ázsiáról szól majd ez a század

Ma már közhelyszámba megy, hogy Ázsia meghatározhatja az egész 21. század gazdasági és társadalmi fejlődését is. Vasuki Shastry: Ázsia tündöklése... és bukása? Dinamikus múlt, viharos jövő című, a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában magyar nyelven most megjelent könyve ugyanakkor árnyalt képet fest a legnagyobb kontinens társadalmairól.

A szerzőt – aki korábban a Nemzetközi Valutaalap és a Standard Chartered Bank munkatársa is volt – Dante Isteni színjátéka inspirálta a munkája során: a könyvben Ázsia „poklának” nyolc körén vezeti keresztül az olvasót. Utunk során megismerhetjük a „nagyvárosi cowboyok” életét, az idősek és a fiatalok problémáit, az egyre zavarosabbá váló geopolitikai helyzetet, a politikai és üzleti elit, illetve a társadalom többi részének érdekellentéteit.

A kötet szerdai bemutatóján a szerző – aki videóüzeneten keresztül vett részt az eseményen – kiemelte: ahogy ma és öt évvel ezelőtt, úgy tíz év múlva is minden tekintet Kínára szegeződik majd, és kiderül, hogy át tud-e alakulni közepes jövedelmű országból fejlett státuszúvá. „Ám 7-8 olyan probléma is azonosítható, amellyel Kínának – a kontinens más országaival együtt – meg kell küzdenie ahhoz, hogy Dél-Korea és Japán nyomdokaiba léphessen” – vélekedett, hozzátéve, hogy már jó adag propaganda és mítosz is van abban, hogy manapság mindenki csak Ázsia tündökléséről beszél. Vasuki Shastry felhívta a figyelmet arra, hogy a könyv az átlagemberek és nem a milliárdosok – akikből egyébként arányaiban itt van a legtöbb a világon – szemszögéből igyekszik rávilágítani a problémákra: így például az óriási egyenlőtlenségekre, a Kínában, Indiában, Indonéziában dolgozó vendégmunkásokra, vagy azokra a kivándorlókra, akik a tengerentúlon próbálnak sokszor nehéz körülmények között megélni.

A könyvbemutatón részt vevő, a kontinens gazdasági-társadalmi helyzetét jól ismerő szakértők szerint a nyilvánvaló ellentmondások, problémák mellett sem kérdéses, hogy Ázsia meghatározó szerepet játszik majd a 21. század történetének alakításában. Prof. dr. Vasa László, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektorhelyettese, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és főtanácsadója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína és az ukrajnai háborúval az USA hegemóniáját megkérdőjelező Oroszország mellett érdemes figyelni Közép-Ázsia államaira is, hiszen azok 30 évnyi nemzetépítés után kezdenek rájönni arra, hogy van tere az összefogásuknak, miközben a növekedési lehetőségeik alapján egyértelműen nyerésre állnak. Dr. Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója többek között arra mutatott rá, hogy az ázsiai országok jó részének Kína az első számú gazdasági partnere, így az ázsiai óriás gazdasági fejlődése az előttünk álló években is folytatódik majd: más kérdés, hogy a két számjegyű GDP-bővülés korszaka már aligha tér vissza. Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és közkapcsolati rektorhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország kereskedelmi kapcsolatai erősödnek a kontinens más országaival, és látványosan fejleszti velük a viszonyt.