Egyre több amerikai vállalat fedezi fel a birtokában lévő ingatlanokban rejlő legújabb lehetőséget: a tetejüket tele lehet rakni napelemekkel. Köztük van a logisztikai ingatlanok üzemeltetésével foglalkozó óriás, a Prologis is, melynek energetikai és fenntarthatósági vezetője, Susan Uthayakumar szerint a raktárak hatalmas, sima teteje kiváló lehetőséget biztosít a panelek telepítésére, és a napelemek telepítése a bérlők megnyerését is segíti.
A helyben megtermelt energia persze nagyobb kezdőberuházást igényel, mint egyszerűen egy napelemfarmtól vásárolni az áramot,
az utóbbiak engedélyezése egyre nagyobb ellenállásba ütközik a lakosság részéről, akárcsak a szélturbináké, hátráltatva ezzel a megújuló energia térnyerését. Ráadásul, mivel a raktárak vagy épp a hipermarketek sokszor ipari környékeken találhatók, a vezetékeken átfolyó elektromosság vesztesége – mely nagyjából 5 százalék körül lehet – is minimálisra csökkenthető.
A kérdést vizsgáló Bloombergnek Mark Jacobson, a Stanford professzora elmondta, hogy a tetőkre szerelt napelemekre és az erőműméretű napelemes projektekre egyaránt szükség van a megújuló célok eléréséhez, hiszen csak Kalifornia áramfelhasználásának fedezéséhez több mint 3600 négyzetkilométer új napelemre lenne szükség, ha azt kizárólag napenergiával kellene megoldani.
Az Environment America nevű civil szervezet szerint a nagyáruházak teteje akkora lehetőséget biztosít, hogy 2023-ban a csoport az egyik legfőbb céljául tűzte ki, hogy rávegye a Walmartot: az összes áruházának tetejét fedje be napelemekkel. Az áruházláncot befolyásolni kívánó kampány nyitott kapukat dönget, hiszen a Walmart a Target és a Prologis után a harmadik helyen áll a tetőkre telepített napelemek versenyében a vállalatok között.
A civil szervezet Walmart-kampányát vezető Johanna Neumann szerint ha a Walmart az összes áruházát befedné a panelekkel, az óriási változást hozna, és a Walmart költségeit is csökkentené, miközben az áruházlánc az elektromos autók tulajdonosait is könnyebben csábíthatná üzleteibe, hiszen töltőket is kínálhatna számukra. Ráadásul az óriáscég példája másokat is hasonló lépésekre késztethetne. A szervezet szerint
csak a kiskereskedelmi üzletek tetejének beborítása több mint 650 négyzetkilométernyi napelemnek biztosítana helyet.
Noha a vállalatok is felismerték a tetők nyújtotta lehetőségeket, egyelőre még gyerekcipőben jár a kereskedelmi és ipari ingatlanok beborítása napelemekkel, hiszen a helyben, a nap segítségével termelt áram a vállalati felhasználás kevesebb mint 1 százalékát fedezi. Ezért nem is meglepő, hogy a vállalatok által használt napenergia zöme még távolról érkezik.
Azonban a cégek nagyratörő tervekkel vágnak neki az áramtermelésnek, így
a 405 megawatt kapacitással rendelkező Prologis 2025-ig elérné az 1 gigawattot, majdnem két és félszeresére növelve ezzel a telepített kapacitásait, amit később 10 gigawattra emelne.
Tere van is erre, hiszen több mint 100 négyzetkilométernyi napelem fér el a raktárai tetjén.
Azonban, szemben az ingatlanhasznosító és üzemeltető Prologisszal, számos cég nem tulajdonosa, hanem csupán bérlője az ingatlanjainak, így a bérbeadót kellene meggyőzni a lépés előnyeiről. Márpedig a villanyszámlát mérséklő beruházás költségét nehéz igazolni, ha a tulajdonos viseli, miközben az előnyeit a bérlő élvezi. Ám a napelemek árának csökkenése és a környezetvédelmi szempontokra helyezett egyre nagyobb hangsúly, valamint az inflációcsökkentőnek nevezett klímacsomag által biztosított támogatások ezen a területen is fordulatot hozhatnak, amit a Prologis törekvései is bizonyítanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.