Az Európai Unió 27 tagállamának egyöntetű döntése volt, hogy az Ukrajnában rekedt termények kijuttatását szárazföldi úton, az úgynevezett szolidaritási folyosón is segíti – aztán félrement az ötlet, amire mindenki saját választ ad, vagy legalábbis keres.
Az eredeti cél az áruk harmadik országokba eljuttatása volt, nem pedig az, hogy zavarokat okozzon a belső piacokon, például leverje az ottani árakat. Hat hátrányosan érintett EU-tagállam, Magyarország mellett Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól (EB), de csak Lengyelország, Románia és Bulgária kap a szeptemberben érkező 56,3 millió eurós (20,9 milliárd forintos) segítségből.
Egy piaci szakértő arra hívta fel a figyelmet,
az összes, Ukrajnával kereskedelmi kapcsolatban álló országnak lépnie kellene, mert ha az ukrán áru korlátozást nem alkalmazó EU-tagállamba lép be, onnantól uniós belső kereskedelmi tételnek minősül.
Az eddigi EU-lépéseket pedig támadta a Copa-Cogeca szakértői szervezet is. Ebben a félig (sem) megoldott helyzetben az érintett tagállamok saját kezükbe vették az irányítást.
Az Agrárminisztérium (AM) április 15-én, szombaton jelentette be, hogy átmeneti jelleggel, június 30-ig megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék importálását. A döntésnek itthon egyöntetű a támogatottsága, a részletszabályok azonban még nem ismertek. A korlátozást élelmiszer-biztonsági szempontokkal is indokolták, mivel Ukrajnában az EU-ban már betiltott szereket is használhatnak a termelésben.
Kedd, azaz ma hajnalban Nobilis Márton, az AM élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a záhonyi határátkelőhelyen tájékozódott az intézkedések végrehajtásáról, például a Magyarországra érkező gabonaszállítmányok útjáról és ellenőrzéséről. Hozzátette:
az agrártárca dolgozik azon, hogy a tilalmat más ukrán élelmiszerekre is kiterjesszék.
A lengyel kormány rögtön továbbment, a gabona behozatala mellett az Ukrajnából származó egyéb élelmiszerimportot is betiltotta, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket és baromfit.
A teljes blokkból talán itt a legnagyobb az elégedetlenség,
az EU-tól kapott 29,5 millió eurós (11 milliárd forintos) gyorssegély dacára kitört utcai tiltakozások nyomán minisztercsere is történt,
Henryk Kowalczyk helyére Robert Telus lépett. Immár ő vezeti a tárgyalásokat Ukrajnával, amelyen az a téma, hogy legalább a tranzitútvonalak újranyithassanak: a két fél tegnap is tanácskozott, ma is ezt teszi, és közben egyeztet az EU-val is.
„Igyekszünk megoldást találni, szeretnénk, ha ezek a szállítmányok eljutnának Európába – de Európának a mélyére. Száz százalékig biztosnak kell lennünk abban, hogy ezek az áruk nem maradnak Lengyelország területén. Ezt ígértük meg a lengyel gazdáknak” – fogalmazott Robert Telus.
Egyetlen tonna ukrán gabona sem marad LengyelországbanLengyelország és Ukrajna kedden megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról. |
A régióból először „kibeszélő” tag Csehország lett, Zdenek Nekula mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy ugyan szigorította az országba érkező, illetve az országon áthaladó élelmiszerek ellenőrzését, hogy kiszűrje a problémákat, ám nem tervezi az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalának tiltását:
Az ilyen egyoldalú korlátozások nem oldanak meg semmit, konszenzusra kell jutnunk a tranzitot, illetve az ukrán áruk EU-n kívülre juttatását illetően.
Egy házzal odébb viszont hasonló intézkedéseket hoztak, mint a lengyeleknél és nálunk: ideiglenesen betiltották az Ukrajnából érkező élelmiszerek importját. Samuel Vlcan agárminiszterre a helyi ellenzék még rá is licitált, a második legerősebb párt, a Hlas-SD politikusa, Branislav Becík szerint már így is milliószám lehetnek fertőzött lisztcsomagok a szlovák polcokon.
Délkeleti szomszédunknál jobbára vonakodtak a tiltástól, főleg, mert tartottak az EB reakciójától: a beígért 10,05 millió eurós (3,7 milliárd forintos) gyorssegély tudatában Petre Daea agrárminiszter szerint „nem piti politikai motivációknak” kéne vezérelniük a döntéseket. Azóta viszont Daea agrárminiszter szociáldemokrata pártja már fontolgatja, hogy felkéri a kormányt a tiltás bevezetésére.
Mindenesetre a lengyel–ukrán tárgyalások befejezése után, április 19-én, azaz holnap román–ukrán tárgyalások következnek a gabonatranzitról.
A bolgár agrárvezetés is kivár, de hajlik a korlátozásra, mert Javor Gecsev miniszter szerint a gazdáik veszteségét messze nem ellensúlyozza az EU-tól érkező 16,75 millió eurós (6,2 milliárd forintos) gyorssegély, úgyhogy további 51 millió eurót (18,9 milliárd forintot) kérnek, miközben szidják is az EU-t, mert szerintük nem bánik egyenlően az érintettekkel, és a szeptemberre ígért pénzügyi segítséget is késeinek minősítették.
Bulgáriában az ukrán gabonaimport természetesen az április 2-i országos választási kampánynak is témája volt,
Gecsev maga például csatlakozott a gazdák háromnapos tiltakozásához, sőt, még egy traktorra is felmászott, ami elállta az utat az egyik Bulgária és Románia közti Duna-hídon.
Az EB a magyar és lengyel kormány lépéseit „elfogadhatatlannak” nevezte, azóta viszont jelezte, hogy dolgozik egy második segélycsomagon – ám nem részletezte a tervet, így dátumot sem rendelt hozzá. Az EU agrárminisztereinek következő ülésére jövő kedden, április 25-én kerül sor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.