Az Európai Unió három legnagyobb tagállama egyaránt ellenzi az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott javaslatot, amely újraírná a szövetség államadóssággal és költségvetési hiánnyal kapcsolatos szabályait. Azonban míg a németek szerint a szabályok túl lazák, addig a franciák és az olaszok a túlzott szigorra panaszkodnak.
Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint a javaslat nem tesz eleget a magas államadósságok kezeléséért, ezért jelentős módosításokra van szükség,
hogy a szabályok keményebbek legyenek, nagyobb kötelező erővel bírjanak és átláthatóbbak legyenek.
Ezzel szemben Franciaország túl merevnek találja a szabályrendszert, Olaszország szerint pedig túl kevés teret hagynak a növekedési és a zöldátmenethez szükséges beruházásokra.
A bizottság javaslata jelentősen átalakítaná a maastrichti kritériumok néven ismert szabályrendszert, amelynek keretében Brüsszel a tagállami költségvetéseket értékeli. A bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint a tervezett reformok rugalmasabbak és nagyobb teret biztosítanak a tagállamoknak fiskális céljaik elérésében, miközben biztosítják az egyenlő bánásmódot is.
A tervezetet azonban az állam és kormányfőkből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia, ahogy az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. Az új szabályokat azután fogalmazzák meg, hogy
a koronavírus-járvány kezelését célzó intézkedések következtében jelentősen emelkedett a költségvetési hiány az unió tagállamaiban,
ám az Ukrajnában zajló háború és a klímaváltozás kezelése további állami költekezést tehet szükségessé.
Az elképzelések szerint a tagállamok a bizottsággal együttműködve négyéves – hiteles reformok mellett ez akár hét évre is kiterjeszthető lenne – fiskális pályát vázolnának fel, amit különböző biztosítékokkal tenne az EB Berlin számára is elfogadhatóvá. A tagállamoknak bizonyos minimumkövetelményeknek is meg kellene felelniük.
Azonban Lindner nem igazán bízik benne, hogy Brüsszel kellő eréllyel képviselné az adósságcsökkentés ügyét ezekben a megállapodásokban, és a biztosítékokat is kevésnek tartja. A nagyobb rugalmasság pedig váltás a korábbi, közös elvárásokat megfogalmazó szabályokkal szemben, amelyek Berlin támogatását élvezték – írja a Financial Times.
Ezzel szemben Párizs és Róma szerint a javaslat a jó irányba tett lépés, ám mind a két országnak vannak fenntartásai a megállapodás egyes elemei kapcsán. Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter csalódását fejezte ki, hogy a beruházási kiadásokat – különösen a koronavírus-járvány utáni felépüléshez kapcsolódókat – nem hagyja ki a terv a hiánycélokból.
Franciaország szerint a bizottság túlságosan messzire ment azért, hogy Berlin kedvében járjon.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter elmondta, hogy Párizs minden egységes és automatikus hiány- és adósságcélt ellenez. Márpedig a javaslat értelmében a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott 3 százalékos hiánycél feletti deficittel rendelkező országoktól évi 0,5 százalékos hiánycsökkentést vár el, akkor is, ha ezek a tagállamok nem állnak a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt.
Egy másik francia tisztségviselő szerint nem feltétlenül baj, hogy a GDP 3 százalékánál nagyobb hiánnyal rendelkező országokra egységes szabályok vonatkoznak, ám ahol alacsonyabb a deficit, ott nagyobb mozgásteret kellene hagyni az adósságcsökkentésre. Franciaország a jelenlegi 4,7 százalékos hiányt Macron megbízatásának 2027-es végére szeretné 3 százalék alá szorítani.
A bizottság javaslata szerint a végrehajtási szabályokat erősítheti a szabályszegőkkel szembeni büntetések mérséklése, mivel azokat nagyobb valószínűséggel fogják kiszabni.
További biztosíték lehet, hogy a kiadások nem nőhetnek gyorsabban, mint a tagállamok gazdaságai középtávon, és nem lesz lehetséges a fiskális reformokat a tervezési időszak végére koncentrálni sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.