Nem tudják már áthárítani a vevőkre a növekvő költségeket a kiskereskedők
A Boston Consulting Group felmérése szerint a kiskereskedők legnagyobb aggodalma világszerte változatlanul az ellátási láncok kiszámíthatatlansága, az infláció és annak hatása a fogyasztásra. A világ három legnagyobb stratégiai tanácsadó cégének egyike a kutatást 561 globális kiskereskedelmi vezető, igazgató és menedzser megkérdezésével végezte, és kedden, a Kiskereskedelmi Világkongresszus (World Retail Congress – WRC) kezdetére időzítve hozta nyilvánosságra.
Fotó: Al Drago / Bloomberg via Getty Images
Európában lassul a forgalom, mert a magas energiaszámlákkal küzdő fogyasztók kevesebbet költenek ruhákra, élelmiszerekből pedig olcsóbbakat vásárolnak. Az Egyesült Királyságban az élelmiszerek vásárlásánál a megfizethetőséget helyezik előtérbe a tápérték és az egészségesség rovására.
A magasabb költségeket pedig várhatóan egyre nehezebb lesz áthárítani a vásárlókra,
a válaszadók 72 százaléka ugyanis arra számít, hogy a fogyasztók az idén a tavalyinál is árérzékenyebbek lesznek.
„Ez korlátozza a kiskereskedők lehetőségeit arra, hogy kompenzálják a magas költségeket, és új nehézségeket teremt, amelyekkel meg kell küzdeniük. A fogyasztók elfordulnak bizonyos termékektől és vásárlási szokásoktól” – idézte a Reuters a jelentést.
A kiskereskedőknek nem csupán a növekvő költségekkel és a beszállítókkal kell hadakozniuk, egyre kreatívabb módszereket kell kitalálniuk arra, hogy visszacsábítsák a vásárlókat. A felmérés szerint sokan hűségprogramokba, árpromóciókba és az online vásárlói élmény javításába fektetnek be.
Fotó: Getty Images
A jelentés szerzői szerint a kiskereskedőknek a mesterséges intelligenciára is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk, hogy az árképzési és marketingstratégiáikat algoritmusok és gépi tanulás segítségével finomítsák.
Ázsián kívül a legtöbb kiskereskedő elhanyagolja a mesterséges intelligenciát, és lemarad az általa kínált potenciális további előnyökről
– figyelmeztetnek.
Ázsia a kiskereskedők várakozásait tekintve a fénysugár, a felmérésben részt vevők 76 százaléka arra számít, hogy a régió gazdasága az idén növekedni fog, miután Kína a hosszú koronavírus-zárlatot követően újra kinyitott. A kiskereskedők Észak-Amerikával kapcsolatban is optimistábbak, mint Európát illetően, az előbbi esetén 68, utóbbinál 54 százalékuk jósolt növekedést.
A kínai piacba vetett remény egyelőre túlzottan optimistának tűnik, hiszen a gazdasági bizonytalanságok miatt
a háztartások egyelőre inkább gyűjtik, mint költik a pénzt, és a vállalatok is változatlanul óvatosak, ha új befektetésekről van szó.
Ott nem az infláció jelent problémát, mint a világ többi részén. A fogyasztói árak éves bázison mindössze 0,7 százalékkal nőttek márciusban, a termelői árak pedig hatodik egymás követő hónapban csökkentek, annak ellenére, hogy a jegybank megvágta a kamatokat és pénzt pumpál a gazdaság felpörgetésébe.
Fotó: Kevin Frayer / Getty Images
Egyre több közgazdász figyelmeztet ezért a defláció veszélyére, és a folyamat szerintük már meg is kezdődött. „Alapvető véleményünk az, hogy a kínai gazdaság deflációs” – írta Raymond Yeung, az ANZ Research vezető közgazdásza a múlt héten, az után, hogy Peking közzétette az első negyedéves GDP-növekedési adatait.
A defláció pedig rossz hír a gazdaság számára, mert a fogyasztók és a vállalatok még inkább visszafoghatják a kiadásaikat a további árcsökkenések reményében. A japán gazdaság két évtizeden keresztül stagnált emiatt.
Ha egy szóval kell jellemezni a kínai gazdaság jelenlegi helyzetét, akkor a defláció már megkezdődött, és a gazdaság recessziós területre csúszott. A reálgazdaság pulzusa még mindig gyenge, mivel az ingatlanárak és a pénzügyi eszközök nem erősödnek
– idézte ezzel kapcsolatban a CNN Liu Ju-hujt, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzorát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.