BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ultimátumot kapott Mexikó Washingtonból, érik a következő vámháború

A kereskedelmi vitátban az Egyesült Államok és Kanada a mexikói villamosenergia-ipari törvény (LIE) 2021-es módosítását kifogásolják, amely az állami tulajdonú CFE által termelt villamos energia felhasználását részesíti előnyben a versenytársakkal szemben, a költségektől függetlenül.

Joe Biden kormányzata eddig nem mutatkozott olyan harciasnak, mint Donald Trump adminisztrációja, ám ezúttal úgy tűnik, Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök döntése, hogy visszavonja országa energia- és olajpiacának megnyitását a külföldi tőke előtt, kihúzta a gyufát Washingtonban.

President Lopez Obrador Daily Briefing
MEXICO CITY, MEXICO - JUNE 28: President of Mexico Andres Manuel Lopez Obrador speaks during the daily briefing at Palacio Nacional on June 28, 2022 in Mexico City, Mexico. Lopez Obrador confirmed visit on July 12 to Washington, DC to meet U.S. president Biden amid migration policies following the death of over 46 migants found in an abandoned truck on the outskirts of San Antonio, Texas. (Photo by Hector Vivas/Getty Images)
Fotó: Hector Vivas

Az amerikai politikusokat – mindkét pártot – az háborította fel, hogy a Chevron és a Marathon Petroleum, valamint több nap- és szélenergiával foglalkozó észak-amerikai vállalat évek óta hiába küzd a mexikói működési engedélyért.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) ad még egy ultimátumot Mexikónak, a piacnyitásra felszólítva, ám ha ezt sem fogadják el, Washington a két ország közötti kereskedelmi megállapodás (USMCA) keretében egy független vitarendező testületet segítségét kéri – írja a Reuters.

Erre minden lehetősége megvan, mivel Washington és Ottawa közel egy évvel ezelőtt kezdte el a vitarendezési tárgyalásokat Mexikóval, és az USMCA szabályai szerint 75 nap eredménytelen megbeszélés után kérhetik a felek a testület felállítását.

Az Oilprice online portál szerint a fejlemények arra utalnak, hogy a két szomszédos ország nem találja meg a hangot egymással, és egyre közelebb sodródnak a nyílt sisakos kereskedelmi háborúhoz, ahol már a büntetővámok veszik át a terepet.

Az Egyesült Államok egyébként Mexikó legnagyobb olajexportpiaca, a közép-amerikai ország 2021-ben napi 710 ezer hordó kőolajat adott el az amerikai finomítóknak, miközben 1,16 millió hordó/nap mennyiséget importált.

Korábban, Donald Trump elnöksége idején kivetettek már egy 25 százalékos vámot a mexikói acélra és egy 10 százalékost az alumíniumra, azzal érvelve, hogy az olcsó import nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, 

ám a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét pontosan mutatja, hogy ez volt az egyetlen védővám, amelyet Trump később visszavont.

Most azonban újra idáig fajulhat a dolgok állása, hiszen amióta Obrador 2018-ban Mexikó elnöke lett, sokszor tört borsot az amerikaiak orra alá az országa energiafüggetlensége érdekében végrehajtott reformjaival.

Két évvel ezelőtt jelentette be az olajimport fokozatos csökkentésére irányuló tervét, amely szerint a Petroleos Mexicanos, azaz a Pemex 2023-ra napi 435 ezer hordóra mérsékelte volna a nyersolajexportot. 

Az elnök azt akarta elérni, hogy csökkenjen a drága finomított termékek, például a benzin és a dízel behozatala, ehelyett inkább a hazai termelésre támaszkodjon az ország.

Néhány éven belül idehaza finomítjuk a mexikói nyersolaj 100 százalékát

 – erősített rá később az államfő tervére Octavio Romero Oropeza, a Pemex vezetője a délkeleti Tabasco államban felépített finomító megnyitóján.

A kereskedelmi vitát azonban érdekes módon nem az elnök olajiparral kapcsolatos tervei váltották ki, hanem a mexikói villamosenergia-ipari törvény (LIE) 2021-es módosítását kifogásolták, amely az állami tulajdonú CFE által termelt villamos energia felhasználását részesíti előnyben a költségektől függetlenül.

Ha tehát Mexikó nem tesz eleget az Egyesült Államok utolsó figyelmeztetésének, és a USMCA keretében valóban felállítják a vitarendező testületet, akkor már csak egy lépésre kerülnek a vámháborútól, mivel 

a testület elmarasztaló döntése esetén az Egyesült Államok és Kanada jogszerűen vethet ki több milliárd dollárnyi megtorló vámot a mexikói árukra.

A Fehér Ház remélte, hogy el tudja kerülni a Mexikóval való kereskedelmi feszültségek eszkalálódását, már csak azért is, mert közben folyamatosan rá van utalva a bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

A hónapok óta tartó tárgyalások azonban kevés előrelépést hoztak, és a kormányzat kifogyott az egyéb lehetőségekből

 – tudta meg a Reuters.

Andrés Manuel: Mexikó biztonságosabb, mint az Egyesült Államok

A mexikói elnök hétfőn azt állította, hogy országa biztonságosabb, mint az Egyesült Államok.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.