Áll a bál a horvát műtrágyagyár körül – a Mol időben kiszállt

A növekvő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került a kutenyai (Kutina) műtrágyagyár. A Horvátország földgázfelhasználásának csaknem a feléért felelős létesítményben tavaly márciusban a termelést is leállították. Időközben a veszteségessé vált üzem fő részvényese, a Mol érdekeltségébe tartozó INA és a horvát gázellátásáért felelős PPD közös vállalata, a Terra Mineralna Gnojiva (TMG) úgy döntött, végleg megválik tulajdonjogaitól. 

Így a stratégiai jelentőségű gyár 54,52 százaléka mintegy 55 millió euró ellenében a török Yildirim csoport tulajdonába került. Az üzletnek kezdetben mindenki örült, az ankarai vállalat ugyanis jelentős modernizációt és a termelés újraindítását ígérte. Ezt részben be is tartották, a gyártósorok az idén márciusban bár félgőzzel, de újraindultak. Az évi mintegy 1,35 millió tonna nitrogénalapú termésnövelő előállítására képes üzem viszont jelenleg nagyon elavult, ezért csak jelentős modernizálás után tudna megfelelő nyereséggel működni. A török fél állítása szerint ígéretéhez hűen minél előbb elvégezné a felújítást, azonban erre csak akkor hajlandó, ha a többi tulajdonos is arányosan részt vesz a finanszírozásban. 

A Petrokemija második legnagyobb, 40 százalékos tulajdonosa azonban különböző vállalatokon keresztül a horvát állam. A Poslovni Dnevnik lap szerint 

Az illetékes tárca ugyanis korábban már megpróbálta eladni a közvetlen, 17,9 százaléknyi részesedését, amiért akkor 40,6 millió eurót kértek. Ezt az árat viszont a törökök túl soknak tartják annak tükrében, hogy legutóbb egymillió eurót fizettek minden tulajdonszázalékért. Addig viszont, amíg nincs megegyezés, újra leállt az adriai ország egyetlen műtrágyagyára. 

Félnek az alkalmazottak 

Az üzem nem zárt be, de az alkalmazottak a termelés helyett a Törökországból behozott műtrágyát csomagolják át a Petrokmija zsákjaiba. Ehhez azonban nincs szükség mind az 1300 alkalmazottra, ezért sokan félnek az elbocsátástól. A szakszervezetek pedig attól tartanak, hogy a Yildirim nem is a termelésben érdekelt, hiszen jelenleg is csak saját, külföldi termékeik átcsomagolására, és így a balkáni piacon való terjeszkedéshez használják a kutenyai létesítményt.