A törökországi előrehozott választás döntetlen eredménye megbénította a közel-keleti olajkereskedelmet, a végső eredmények kihirdetéséig pedig napi 450 ezer hordónyi iraki nyersolaj sorsa lóg a levegőben, amíg Ankara eldönti, hogy milyen politikát folytasson szomszédjával – írta a CNBC.

A régióban az olaj jellemzően Törökországon keresztül áramlik Irakból, valamint a félautonóm Kurd Regionális Kormányzat (KRG) területéről – az úgynevezett kirkuki nyersolaj az Irak–Törökország csővezetéken folyik le, amely az öböl menti ország északi részét köti össze a Ceyhan kikötőjével a Földközi-tengeren. Az áramlások azonban március 25. óta megbénultak egy jogi vita miatt, amelyben Irak, a KRG és Törökország is érintett.

A KRG korábban teherautókkal szállította a nyersolajexportját a határokon keresztül, amíg 2014-ben össze nem kapcsolta főbb olajtermelő mezőit az Irak–Törökország csővezetékkel. Bagdad azonban illegálisnak ítélte Erbil független olajkereskedelmét, és azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja az ilyen szállítások vevőinek, hogy a nagyobb mennyiségű bászrai nyersolajból vásároljanak.

Kilenc évig tartó per után a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) párizsi bírósága megállapította, hogy Törökország megsértette a Bagdad és Ankara között a 2014–2018-as időszakban kötött gázvezeték-tranzitmegállapodást.

Az ICC ítélete Bagdad belföldi győzelmét követte, miután az iraki szövetségi bíróság 2022 februárjában alkotmányellenesnek nyilvánította a KRG olaj- és gáztörvényét, és érvénytelenítette a külföldi cégekkel kötött szerződéseit. Ez a döntés ahhoz vezetett, hogy az amerikai vállalatok kiszálltak a kurdisztáni üzleteikből, miközben a KRG legtöbb vásárlója új szerződéseket követelt.

Nemrég azonban az iraki olajexport is megszakadt: a kirkuki nyersolajat a dél-törökországi Ceyhanban található Botas terminálból exportálják, amely a február 6-i pusztító földrengésben súlyos károkat szenvedett, és javítási munkálatokat kellett rajta végrehajtani.

Törökország hivatalban lévő elnöke, Recep Tayyip Erdogan, valamint pártja először a választással akar foglalkozni, hogy legyőzhessék Kemal Kilicdaroglut, Erdogan elsődleges riválisát. Az olajexport ügye csak ezután folytatódhat.

Ha Erdogan veszít az elnökválasztási csatában, az meghosszabbíthatja a patthelyzetet az olajügyekben, mivel Kilicdaroglu valószínűleg független tárgyalásokat követel majd Irakkal – egy olyan diplomáciai ponton, amely valószínűleg nem fog előkelő helyet élvezni az új vezető napirendjén. A kormánypárt újbóli győzelme viszont azt jelentené, hogy az átmeneti leállásokkal erős eszköz került a kezükbe, hogy jobb üzletet kössenek Irakkal.

– mondta Jerevan Saeed, a washingtoni Arab Gulf Institute munkatársa.