Győztes helyzetben találhatja magát Európa egyes elemzők szerint, ha az Egyesült Államok végigviszi a tervét, és elválik Kínától. Washington jó úton halad efelé, Joe Biden egész eddigi elnöksége alatt igen agresszív hangnemet használt Pekinggel szemben, és a Kínával való szembenállás szükségessége talán az egyetlen olyan dolog, amelyben nemzeti konszenzus van az Egyesült Államokban.
„Az Egyesült Államok agresszív politikai hozzáállása miatt Kínának muszáj javítani a kapcsolatokat Európával, hogy mérsékelje az amerikai exportkorlátozások hatását. Így Kínának megvan az indítéka arra, hogy normalizálja a viszonyát az Európai Unióval” – nyilatkozta a CNBC-nek Anna Rosenberg, az Amundi Institute geopolitikáért felelős vezetője.
A honlap emlékeztetett, hogy az európai illetékesek valóban másképpen állnak Kínához, mint az amerikai adminisztráció, nem annyira kemények Pekinggel szemben, mert
tisztában vannak azzal, hogy az ázsiai ország milyen fontos a kontinens gazdasága számára.
Az Eurostat adatai szerint kilenc százalékkal Kína az uniós áruexport harmadik legfontosabb piaca, a behozatalban pedig az első helyen áll, 20,8 százalékkal. Az európai egészségügyben is drámai hatása lenne a szakításnak, annyira függ a gyógyszeripar Kínától.
„Az EU nagyon más helyzetben van, mint az Egyesült Államok, amelyik politikai indíttatásból akar leválni Kínáról” – ért egyet Jacob Kirkegaard, a Washingtonban működő Peterson Institute for International Economics főmunkatársa.
Kína szemszögéből nézve az EU az egyetlen gazdag piac, amelyhez még nagyrészt korlátlan hozzáférése van. Ez viszont sokkal kevésbé teszi valószínűvé, hogy az ázsiai ország aktívan megpróbálja korlátozni az unióval folytatott kereskedelmet
– vélekedett, hozzátéve, hogy Kínának elég sok vesztenivalója lenne egy esetleges EU-val folytatott kereskedelmi háborúval.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyan az utóbbi időben sürgeti a függőség csökkentését Kínától, az európai illetékesek egyáltalán nem támogatják a teljes szétválást, a gazdasági és politikai kapcsolatok megszakítását.
Nem is lenne értelme. „Egy olyan világban, amelyet az amerikai–kínai rivalizálás jellemez, az EU mindkettőjük legfontosabb gazdasági partnere – ez jelentős politikai előnyöket biztosít az EU-nak mind Pekinggel, mind Washingtonnal szemben” – hangsúlyozta Kirkegaard. Emlékeztetett, hogy az EU egységes piac, 23 millió vállalattal és több mint 450 millió fogyasztóval.
Az EU az amerikai–kínai rivalizálást sem akarja szítani.
„Inkább nyugtatjuk a helyzetet, anélkül, hogy naivak lennénk” – nyilatkozta a CNBC-nek egy neve elhallgatását kérő brüsszeli illetékes. Az erőfeszítés kifizetődni látszik, a legfejlettebb ipari országok (G7) múlt heti csúcstalálkozóján már Biden is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem akar elszakadni Kínától, csak a kockázatok csökkentésére törekszik, és szeretné diverzifikálni a Pekinggel fennálló kapcsolatait.
Ennek ellenére Európának igen nehéz lesz lavíroznia a világ két legnagyobb gazdasága között, figyelmeztetett Alicia García-Herrero, a Bruegel Intézet főmunkatársa. Emlékeztetett, hogy Peking nem csupán amerikai cégek, legutóbb a Micron ellen hoz válaszlépésként büntetőintézkedéseket, hanem európaiakkal szemben is.
Szerinte egyre nyilvánvalóbb, hogy mennyire függ a kontinens Kínától, többek között a zöldenergiában is, és Peking tisztában van azzal, hogy milyen hatalma és befolyása van a fenntarthatóbb európai gazdaság kialakításában. Ezzel kapcsolatban elég idézni az Európai Bizottság friss jelentését, amely szerint Kína a világ legnagyobb beszállítója több kritikus nyersanyag esetén, amelyet olyan termékek gyártásakor használnak fel, mint az elektromos járművek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.