Az olasz és a lengyel inflációs öröm után lássuk a németet – a forintnak nem jó

Erősen odaböktek az euró árfolyamának a szerdán eddig napvilágot látott európai inflációs számok, hiszen az éves ráta májusi csökkenése azzal biztat, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) esetleg nem kell az eddig várt mértékben tovább emelnie kamatait. Amerre csak nézünk, csökkent az infláció. A legnagyobb európai uniós gazdaság, a német adatai csak délután 2 órakor esedékesek, de a német tartományok által közölt részadatok biztatók.

Az uniós módszertannal számolt francia éves infláció májusban 6 százalékra csökkent az áprilisi 6,9-ről, az olasz 8,7-ről 8,1-re. Számunkra relevánsabb a magyar gazdasággal sok hasonlóságot mutató Lengyelország: náluk 14,7-ről 13 százalékra mérséklődött a drágulás üteme, Szlovéniában pedig 9,2-ről 8,1-re. Tudnivaló: 

Minél kisebb az infláció, annál kevesebb gazdaságmegszorító szigorításra van szüksége a jegybanknak – ebben a tekintetben az Egyesült Államokat érdemes figyelni mint „úttörőt”, ahol az EKB-nál korábban kezdték a kamatemeléseket, és már a vége felé tartanak. Fontos megjegyezni, hogy a most közzétett számok még jóval az EKB 2 százalékos célja felett vannak, a jegybanknak tehát várhatóan lesz még mit tennie, hiába érkeznek vigasztalan GDP-számok egymás után a tagállamokból, beleértve Németországot, amely recesszióba csúszott.

A kisebb infláció nyomán a háztartások előbb-utóbb bátrabban elkezdhetnek vásárolni. 

mutatja ezt Észtország példája, ahol a tavaly nyári csúcshoz képest szinte megfelezték már az inflációt, a fogyasztás – és a gazdaság – mégis tántorog. Majdnem harmadával csökkent a lengyel infláció is, a kiskereskedelmi forgalom azonban több mint 7 százalékkal marad el még mindig az egy évvel ezelőttitől. Ezeket a folyamatokat azért is érdemes figyelni, mert van esély rá, hogy hasonlóan zajlanak le a magyar gazdaságban is, ahol szintén hatalmas sokkot okozott a fogyasztásban az infláció.

A szintén friss áprilisi francia fogyasztói kiadási adatok szintén azt mutatják, hogy egyelőre a „kopp” a biztos, a „hopp” a jövő ködébe vész: az előző hónaphoz képest  1 százalék a visszaesés, és az ING elemzői szerint nem látszanak a kilábalás jelei, ezért jegyzetükben lejjebb vitték előrejelzésüket az idei francia gazdasági növekedésre: csak 0,6 százalékot várnak, és jövőre se sokkal többet.

Hogy milyen a hatása a fogyasztásra a magas inflációnak, attól is függ, milyen mértékben követik, vagy nem követik a drágulást a bérek. Ennek megfelelően jókora különbségek alakultak ki a tagállamok közt. A franciáknál 2,5 százalékkal maradt el márciusban a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbitól, miközben az olaszok az év első hónapjaiban rendre 6 százalék körüli növekedést jelentettek – ami az infláció ellen küzdő EKB számára nem lehet nagy öröm, és meglátszik a magasabb olasz inflációs rátában is.

Németországban az infláció ugyanakkor durva, márciusban 8,6 százalékos éves visszaesést okozott a kiskereskedelmi forgalomban, mert a bérek nem követték. A német inflációs adatok délután 2 órakor esedékesek, és minden bizonnyal náluk is lassult a drágulás éves rátája, erről tanúskodik, hogy már ismert: ez történt több szövetségi tartományban is, például a bajor infláció 7,2-ről 6,1 százalékra fékezett.

A tankönyvi összefüggés működött: ez euró az adatsorok hatására jócskán, több mint fél százalékkal gyengült a dollár ellenében, a hajnali 1,7033 körüli szintekről egészen 1,0661-ig, két és fél hónapos mélypontokat tesztelve. A forint tavalyi hozzákötöttsége az euró-dollár kereszthez idén szinte eltűnt, mindenesetre a magyar devizaárfolyam az euró ellenében 370,17 környékéről majdnem egy forintot visszavonult a szerda délelőtti kereskedésben. Hosszabb távra mindenesetre az euró és a forint számára is kedvező, ha megerősítést nyer a trend, hogy az európai gazdaság szabadulóban van az infláció fojtogatásából.