A fejlesztési és bővítési tervek közepette több okból is aggodalommal tekintenek a jövőbe a romániai Dacia-gyár illetékesei. Mihai Bordeanu, az 1999 óta francia tulajdonban lévő üzem menedzsere közölte, hogy egyenesen a gyár létét veszélyezteti, ha az Európai Bizottság 2025-ben bevezeti az Euro-7-es kibocsátási szabványt. A Dacia-illetékes a bukaresti sajtónak úgy nyilatkozott, ha a terveknek megfelelően két év múlva valóban kötelezővé teszik a szigorúbb szabályozást, a Bukaresttől 130 kilométerre nyugatra fekvő Mioveni városában működő üzem nem lesz kész az új termékeivel.
Bordeanu szerint Brüsszelnek „romantikus” elképzelései vannak az Euro-7-tel kapcsolatban várható többletköltségek terén,
amelyeket 200–300 euróra taksál a mostani (Euro 6-os) autókhoz képest. A Dacia viszont az Európai Autógyártók Szövetségéhez (ACEA), a Volkswagenhez és a Fordhoz hasonlóan 2000 euró körüli összegre jósolja ezeket a pluszköltségeket.
„Legyen ez intő jel, amelyet az Európai Bizottságnak címzünk. Amikor szakemberek, mérnökök egyet mondanak neked, te pedig tízszer kevesebb összeggel számolsz, nem túl hihető a hozzáállás. Valahol fel kell ébredni” – szögezte le a bukaresti Economica.net portál szerint a Dacia délkelet-európai igazgatója. Bordeanu szerint ennél is súlyosabb gondokat okoz a szűkös határidő, amely megvalósíthatatlanná teszi az elvárt fejlesztéseket, emiatt pedig egyes gyártók üzemeik ideiglenes bezárása mellett dönthetnek.
A kolozsvári Krónika portál ugyanakkor emlékeztet Xavier Martinetnek, a Dacia marketingigazgatójának januárban tett nyilatkozatára, miszerint miközben jelenleg
egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázná fel az indulóárat.
A Duster 3 esetében is 5 ezer eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördülnie a gyártósorról.
De nem csupán a brüsszeli tervek húzhatják keresztbe a Dacia számításait, a román autógyártó versenyképességét alaposan befolyásolja Románia schengeni csatlakozásának odázása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejletlensége is. Az üzem illetékesei amiatt is elégedetlenek, hogy a romániai vasút korszerűtlensége okán 40 órát vonatoznak a gépkocsikkal megrakott szerelvények a mioveni gyártól a román–magyar határig, ahol – mivel Románia az osztrák vétó miatt még nem csatlakozott a határellenőrzés-mentes schengeni övezethez – további tíz órát vesztegelnek.
Az elektronikus alkatrészek hiánya is sújtja az autóipart, aminek következtében idén áprilisban 15 százalékkal kevesebb személygépkocsi futott le a gyártósorról Romániában, mint a tavalyi év negyedik hónapjában; a Daciánál 18 százalékkal esett vissza a gyártás, 22 ezer gépkocsira. Az idei év első három hónapjában még 27,7 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új járművek száma Romániában a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a környezetbarát járművek terén 34,8 százalékos volt a növekedés. Mindemellett a banki kamatok emelkedése is hátrányosan érinti az autóeladást, Mihai Bordeanu szerint ez sem kedvez az ágazat fejlődésének, értékesített autóik 40-45 százalékát ugyanis banki hitel útján vásárolják meg.
Márpedig a romániai üzemnél merész terveket dédelgetnek,
2032-re el szeretnék érni az évi egymilliós gyártási kapacitást.
A mioveni üzemnél prioritásként tekintenek egy új beruházás elérésére a Renault részéről a 800 ezres gyártási kapacitás növelése érdekében. A Dacia tavaly 573 800 gépkocsit értékesített, 6,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.