Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) már 2019-ben jelezte, hogy tucatnyi egészségre ártalmas vegyi anyagot talált fényvédőkben, a helyzet azóta sem javult lényegesen. A kifogásolt vegyületek az úgynevezett kémiai krémek és spray-k védőhatását biztosítják, és elsősorban az ultraibolya-B sugarak okozta leégést akadályozzák meg. A figyelmeztetés ellenére még mindig forgalomban vannak olyan készítmények, amelyek tartalmaznak aggályosnak bizonyult hatóanyagokat.
A napvédők összetevői már egyetlen használat után bekerülnek a véráramba, és akár 21 napig is a szervezetben maradhatnak.
A legtovább az oxibenzont és a homosalátot mutatták ki egy 2020-ban az FDA a Journal of the American Medical Association folyóiratban közzétett tanulmány kutatásában.
Az oxibenzon felboríthatja a hormonegyensúlyt, növelheti a rák kialakulásának kockázatát, a koraszülést, valamint serdülő fiúknál alacsonyabb tesztoszteronszintet okozhat.
A vegyi anyagot a magzatvízben és az anyatejben ugyancsak megtalálták már.
Sőt, a vegyületet összefüggésbe hozták a Hawaii-szigeteken található korallzátonyok károsodásával is.
Az amerikai hatóság felhívása óta eltelt négy évben az oxibenzont tartalmazó kémiai fényvédő szerek aránya 60 százalékról 13-ra csökkent a piacon az Environmental Working Group, egy washingtoni kutató- és érdekvédelmi szervezet szerint. Az anyag ugyanakkor makacsul a termékpalettában marad, mivel a gyártók általában anélkül nem tudnak 50 feletti fényvédő faktort elérni.
A csökkenés inkább a fogyasztók döntésének, mint hatósági intézkedéseknek köszönhető, mivel a hivatal nem rendelte el az oxibenzon eltávolítását a fényvédőkből. Igaz, a turistaparadicsom Hawaii 2021-től betiltotta az ilyen vegyületet tartalmazó napvédők forgalmazását, így amiatt is visszaeshetett a kereslet.
Az FDA szerint aggályos többi összetevő tekintetében sem sokat változott a helyzet. Habár a hatóság akkor be akarta tiltani azokat, a Personal Care Products Council (PCPC) nevű lobbicsoport arra kérte a hivatalt, hogy várjon, és 2023-ra több információt nyújt a számára. A lobbisták az ígéretnek eddig nem tettek eleget.
Az oxibenzon mellett a homosalátot és az avobenzont is hormonkárósítóként ismerik, továbbá a rák és a termékenységi problémák mellett a figyelemhiányos zavarral is összefüggésbe hozta ezeket az amerikai National Institute of Environmental Health Sciences.
Az Európai Unióban ezen a téren szerencsésebbek vagyunk. Míg nálunk a homosalát koncentrációjának határértékét 0,5 százalékban határozták meg, addig az Egyesült Államokban a napvédők akár 15 százalékban tartalmazhatják azt. Aggályos esetről viszont Európában is tudunk. Németországban egy vegyipari vállalat tavaly év végén leállította az oktokrilén szállításait a naptejgyártóknak, miután kiderült, hogy annak lebontásakor rákkeltő benzofenon keletkezik.
Habár az FDA nem akarja lebeszélni a fogyasztókat a kémiai napvédők használatáról, több, alternatívnak ajánlott összetevőt sem engedélyezett. Az ügynökség a fényvédő krémeket vény nélkül kapható gyógyszereknek tekinti, emiatt pedig sok információt elvár a termékekről egy-egy jóváhagyás előtt. Mivel az európai szabályozó hatóságok a fényvédő szereket inkább kozmetikumként kezelik, nem követelnek meg annyi adatot, mint az amerikaiak. A legújabb uniós krémek jobban védik a bőrt a rákot okozó UV-A sugarak ellen is. Az ezekben található vegyi anyagokat az FDA még nem engedélyezte kevés adat miatt.
Az Egyesült Államokban jelenleg az avobenzont és az ásványi cinket tartalmazó készítményeket tartják a legjobbnak az UV-A elleni védelemre
–írja a Bloomberg.
Az FDA szerint a cink-oxid és a titán-dioxid is biztonságosak. Az előbbi széles spektrumú fényvédő, ami azt jelenti, hogy blokkolja az UV-A és az UV-B sugarakat is. Az ásványi napvédő krémek globális piaca 2021-ben 960 millió dollárt volt, és várhatóan 2031-ben eléri az 1,6 milliárd dollárt.
Douglas Grossman, a University of Utah rákkutató központjának társvezetője azt tanácsolja a betegeknek, hogy ásványi alapú naptejet használjanak.
Ezzel elkerülhető a kémiai fényvédőkkel kapcsolatos összes probléma.
– mondta a Bloombergnek.
A szakértő szerint a kémiai és az ásványi napkrémek sem nyújtanak sokkal nagyobb védelmet 30-as fényvédő faktor felett: az ilyen termékek az UV-B sugarak 97 százalékát blokkolják, míg az 50-es faktorúak a 98 százalékát, ennél magasabb biztonságra pedig nincs is szükség.
Tehát javasolt a fogyasztónak mérlegelnie, hogy az egyszázalékos hatékonyságjavulás megéri-e számára, azzal együtt, hogy a kémiai alapú naptej magasabb vegyianyag-koncentrációjú lesz, és a vegyületei talán nagyobb arányban kerülhetnek a véráramába.
Az orvos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nap ellen ruházattal is érdemes védekezni, így magas UV-sugárzás esetén hosszúujjú öltözéket és kalapot tanácsos viselni, ha mindenképpen muszáj a szabadban tartózkodni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.