A Nyugat szemet vetett az orosz gyémántra is

A legfejlettebb ipari államok, a G7-csoport tagjai egyeztetéseket folytatnak az orosz gyémántexportra kivetendő szankciókról. Szakértők szerint ez a lépés nem lenne egyszerű, ráadásul valószínűleg jelentős áremelkedéshez vezetne a globális ékszerpiacon.

Az orosz gyémánt eddig elkerülte a nemzetközi büntetőintézkedéseket, nem szerepel az Európai Unió jelenleg tárgyalt 11. csomagjában sem, bár több tagállam sürgeti ezt a lépést, köztük Lengyelország.
Az Observatory of Economic Complexity adatvizualizációs oldal statisztikája szerint Oroszország 2021-ben 4,7 milliárd dollár értékben exportált gyémántot – ezzel a nyolcadik helyet foglalta el a világon. A CNBC emlékeztetett, hogy bár a gyémánttal nem úgy kereskednek, mint az olajjal vagy az arannyal, így is hatalmas a piaca, amely messze túlmutat az ékszereken. A gyémántot széles körben használják egyebek között az ipari és a fogászati fúrókban és számítógépekben is.

Az állami tulajdonban lévő orosz bányavállalat, az Alrosza csak tavaly januárban 325 millió dollár értékben adott el nyers és csiszolt követ, és „erős keresletről” számolt be. A világ egyik legnagyobb bányavállalata azonban azóta nem hozott nyilvánosságra időszaki üzleti jelentést. A céggel szemben eddig az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Új-Zéland vezetett be szankciókat.

Bizonyos országok – például Belgium, amely jelentős mennyiségű orosz gyémántot vásárol – „globális megközelítést” sürgetnek, és ellenzik, hogy az EU egyoldalúan lépjen, különben 

A kérdés régóta napirenden van, és Edward Gardner, a Capital Economics árupiaccal foglalkozó közgazdásza szerint részben azért nem jutottak még dűlőre, mert nyilvánvalóan megvan a kockázata, hogy Moszkva – ahogyan az olajjal tette – a gyémántkivitelt is egyszerűen átirányítja olyan piacokra, amelyek nem részesei a szankciós rendszernek.

– figyelmeztetett.
Az európai gyémántszektor valóban aggódik amiatt, hogy az értékes alapanyag kicsúszik a kezéből, és átkerül olyan piacokra, mint például Dubaj, valamint azért is, hogy többet kell majd fizetni érte, ráadásul nem is sikerül jelentősen csökkenteni Oroszországnak a kereskedelemből származó bevételeit. A G7-ek ezért arról egyeztetnek, hogyan lehetne a technológiát bevetni a gyémántútjának követésére. 

Hans Merket, a belgiumi székhelyű, független International Peace Information Service kutatóintézet ásványkincsekkel foglalkozó kutatója szerint csak idő kérdése, mikor kerül nyugati szankció alá az orosz gyémántexport. 

– állítja.
A büntetőintézkedések érvényesítése azonban roppant nehéz és rengeteg problémát okoz – emlékeztetett Tobias Gehrke, a European Council on Foreign Relations kutatója. Szerinte „kétségtelen”, hogy Oroszország még sok évig képes lesz finanszírozni az Ukrajna elleni háborút akkor is, ha szankciókat vezetnek be a gyémántkivitelre.