Vihar előtti csend: a hétfői összecsapások után egyelőre nyugalom honol Koszovóban

Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartók védik. A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – köztük 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis narratívák mögé.

A szerbek tájékoztatása szerint 52 helyi szerb sérült meg, míg a koszovói rendőrség négy embert vett őrizetbe.

A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármestere megpróbálta elfoglalni a hivatalát. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyanok, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előre hozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az szavazást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott voksok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Alekszandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót. Vucic viszont Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a történtekért. Mint péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatóján is elmondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki. Ezt azonban kevesen akarták meghallani.

A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a hadsereget, és ezt hétfő délután ismét megerősítette, majd az éjszakát a szerb katonákkal töltötte a koszovói határ közelében.

Vucic arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg észhez téríteni Albin Kurtit. Kedd reggel találkozott az említett országok nagyköveteivel, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.

Kurti is megbeszéléseket folytatott a német, az olasz, a francia, brit, az amerikai, továbbá az uniós nagykövettel, amely után a közösségi médiában azt írta:

Emellett elítélte a szerb szélsőségesek viselkedését. Kedden a Twitter-oldalán azt írta, hogy egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak.

Petar Petkovics, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy Albin Kurti miniszterelnök háborút akar kirobbantani, mert csak így tudja megakadályozni, hogy a brüsszeli megállapodások szerint létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét.

A közösség létrehozásáról 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.