A múlt héten az Európai Központi Bank emelt kamatot, és sorban teszik ezt a nem az euróövezethez tartozó európai jegybankok, kivéve a sok más tekintetben is sajátos jellemzőkkel bíró közép-európai gazdaságokat. Itt az infláció felpörgése és az ellene harcot indító jegybanki kamatemelések is előbb kezdődtek, és a régióban elsőként a Magyar Nemzeti Bank immár a kamatcsökkentési ciklus megkezdéséig is eljutott.
Miközben Európa egyre határozottabban a recesszióba tart, a központi bankok világos jeleit adják, hogy jelenleg jobban tartanak az immár második éve igen magas, a fogyasztókat megsanyargató és a bérigényeket felturbózó inflációtól, mint a gazdasági visszaeséstől.
Az EKB máris jelezte, hogy júliusban újra feljebb tolja a kamatait. Csütörtökön emelt – a kamatait a frank túlerősödésétől való félelmében másoknál jóval alacsonyabban tartó – svájci jegybank is, negyed százalékponttal 1,75 százalékra, és jelezte azt is, hogy újabb lépés következhet.
A tény, hogy az EKB valószínűleg agresszívabb lesz a vártnál – kamatot emelhet júliusban és szeptemberben is –, elősegíthet egy újabb negyed százalékpontos emelést Svájcban is – vélték jegyzetükben az ING elemzői, akik szerint ezután évekig ezen a szinten maradhat az egy éve még a mínuszban tartózkodó svájci kamat, a csökkentésére nincs kilátás.
A norvég jegybank ezzel egyidejűleg kétszer akkorát emelt, mint a várakozás: 50 bázispontot, 3,75 százalékra. Ez a legmagasabb szint 15 éve, és a bank előrevetítette: augusztusban vélhetően megint emelni fog, mert a 6,7 százaléknál járó éves infláció jóval magasabb, mint az inflációs célja, a 2 százalékhoz közeli szintek.
Eközben a norvég kiskereskedelmi forgalom már több mint egy éve zuhan, és az efféle malőrhöz ugyanebben a cipőben járó – és szintén a kamataikat emelgető – skandináv testvéreikhez hasonlóan nem szokott norvégok a drágulás kompenzálására erőteljes bérigényekkel álltak elő.
Ha nem emeljük meg a kamatot, az árak és a bérek gyorsan tovább emelkedhetnek, és az infláció betokosodik. És akkor drágábbá válhat, hogy újra levigyük az inflációt
– indokolt a bank elnöke, Wolden Bache.
Ezek a jegybanki érvek Európa-szerte visszhangoznak. Pofonként élték meg például a britek – akiknek a sajtójában tavaly óta az egyik leggyakoribb kifejezés a „megélhetési válság” –, hogy a jegybank, a Bank of England bizalomkeltő áprilisi inflációs jelentése után májusban mégse csökkent az éves infláció, hanem 8,7 százalékon ragadt.
Ennek megfelelően a Bank of England csütörtökön szintén ráduplázott a várakozásokra, és fél százalékponttal 4,75 százalékra emelte irányadó kamatát: ez már a 13. egymást követő emelés – és várhatóan még nem is az utolsó –, és a brit kamat már a 2008-as pénzügyi válság szintjein jár.
A legnagyobb huszárcsínyt a Boszporusz túloldalán a török jegybank követte el. Ők évekre félretették a közgazdasági tankönyveket, nem szigorítottak, amikor kellett volna, és meg is fizették az árát a törökök az európai tempó többszörösére gyorsuló infláció és a líra zuhanása formájában. Az újabb elnöki ciklusát most kezdő Recep Tayyip Erdogan azonban a gazdaság rendbetételét ígérte, a jegybank pedig nem kevesebbet emelt csütörtökön fő kamatán, mint 650 százalékpontot. Igaz, a 15 százalékos új ráta jóval az elemzők 21 százalékos jóslata alatt van.
Mindeközben a magyar forint a 370-es szintnél is erősebben kereskedik az euró ellenében, a több mint egyéves csúcsok közelében, két nappal azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank megint csökkentette a kamatait. Pedig láthatjuk:
a kontraszt a kamatait emelő nyugat-európaiakkal nem is lehetne nagyobb.
A magyarázat a forint nyugalmára: az MNB kamatai még mindig magasak, van honnan csökkenteni tehát, miközben a magyar infláció a nagyon magas szintekről várhatóan a lazítás mellett is meredeken tovább fog csökkenni az év hátralévő részében.
A régió többi országában, amelyekhez képest a magyar infláció fáziskésésben mozog, jelenleg sokkal alacsonyabb az infláció, mint nálunk, a jegybankok azonban mégsem mernek kamatot vágni, mert nem számíthatnak olyan radikálisan gyors inflációcsökkenésre, mint Magyarország, miközben a többi európai jegybank és az amerikai Fed reakciói arra utalnak, hogy vannak még bőven inflációs kockázatok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.