Forint: az Amerikától kapott sebet az EKB gyógyíthatja be

Szép kis sortűz érte a világ pénzügyi piacait, miután szerdán további kamatemeléseket helyezett kilátásba a Federal Reserve. Ha magasabbra jutnak és tovább időznek ott a kamatok, az támogatást jelenthet a dollárnak, de növeli az amerikai recesszió esélyét, és ez az egész világ számára borúsabb gazdasági kilátásokat jelent. Akkor is, ha Kína jegybankja kamatai csökkentgetésébe kezdett, hogy infúziót adjon a földgolyó másik óriásgazdaságának.

A rosszabb gazdasági kilátások negatív jelzést jelentenek a részvénypiacok számára, ahogy a magasabb jegybanki kamatok kilátása is. Az utóbbi átrendezi az állampapírpiaci hozamokat is: a rövidebb távú amerikai hozamok emelkedtek, a hosszú távúak csökkentek, miután kiderült, hogy bár tavaly január óta most először nem szigorított tovább a Fed, 

a tavaly tavasz óta történt összesen 5 százalékpontot követően. A két- illetve 10-éves papír hozama közti rés március óta a legnagyobbra, több mint 90 bázispontra nyílt.

A részvényárak esése a Fed-ülés óta a napkeltével együtt majdnem körbeszaladta a Földet, Amerikától Ázsián keresztül, az arany ára majdnem három hónapos mélypontra süllyedt, és a papírformának megfelelően gyengültek a feltörekvő piaci devizák: ezeket gyakran eladják, amikor dollárvásárlás indul a nemzetközi piacokon.

A forint is gyakran így viselkedett tavaly, miközben az ukrajnai háború által elmélyített energiaválság felduzzasztotta az európai országok energiaszámláját. Idén javult a helyzet, és a forint jórészt lerázta magáról ezt a függőséget a dollártól, ezúttal azonban nem maradt ki a szórásból: az eladási oldalon álló piaci szereplőknek jól jött ez a negatív hír, hogy visszalökjék a forint euróval szembeni árfolyamát a 370-es szinttől, amelyet már tavasz óta ostromol és többször át is tört.

A Fed-ülés előtt megindult gyengülésre csütörtök reggel még rá is tett a piac, és a délelőtti kereskedés közepén 372,7-nél gyengébben adták a forintot, lemásolva az euró gyengülését a dollár ellenében, majd aztán a 373,5-ös szinten is átgyengült. 

Az euró maga meglehetősen szeszélyes cakkokban haladt a dollárral szemben az Európai Központi Bank 14.15-kor esedékes kamatbejelentése előtt, amit Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatója követ.

Amint a Fed esetében sem volt kérdés, hogy ezúttal nem emelnek tovább, az EKB-nál sem, hogy ők folytatják a szigorítást, azonban itt is, ott is az a döntő, hogy a jövőt illetően mit kommunikálnak döntéshozók. Ha Lagarde a folytatódó kamatszigort hangsúlyozza – azaz a Fed „szigorú megállását” egy „szigorú szigorítás” követi az euróövezetben –, az jót tehet az eurónak és akár a forintnak is, a részvényeknek kevésbé. 

A bejelentések hatása a devizapiacokon ugyanakkor ezúttal akár kaotikusnak is bizonyulhat, hiszen nem tudni, mit áraztak be már a befektetők, ráadásul a Fed kommunikációja nem előrelátott, jelentős új bizonytalanságot hozott be a rendszerbe, és az amerikai jegybank politikája a dollár domináns szerepe miatt mindig sokkal nagyobb súllyal érvényesül a pénzügyi piacokon hozott döntésekben, mint az EKB-é.

amely az egész világgazdaság húrjait pengeti. Vannak olyan értelmezések, amelyek szerint a Fed új kommunikációja azt jelenti: mivel az erőteljes munkaerőpiacot meg se karcolták az eddigi kamatemelések, elmennek egészen a gazdaság megroppantásáig, hogy végleg megtörjék az inflációt. Mások szerint azonban pont arról van szó, hogy sikerül elkerülni a recessziót a világ legnagyobb gazdaságában, ha az infláció csökkenése az eddigi mederben folytatódik – és akkor akár meg lehet úszni további kamatemelés nélkül is.

– ezzel a címmel számolt be a jegybanki fejleményekről a The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap. 

– ezzel a címmel írt a Bloomberg hírügynökség. A bizonytalanságot tükrözi, hogy az amerikai részvények egy része még szerdán, a Fed-ülést követően visszapattant a korábbi zuhanásból, és a nemzetközi ármozgások sem voltak drasztikusak a cikkcímekhez és az értékelések hangvételéhez képest.