Legkésőbb jövőre adják át a Hilti kecskeméti gyárának új üzemét – mondta Jahongir Doongaji elnök-vezérigazgató a héten a társaság liechtensteini székhelyére látogató Novák Katalin köztársasági elnöknek.
A többi között az ütvefúróiról ismert vállalat első embere hozzátette, a beruházás is jelzi, hogy elégedettek a magyar leánnyal, aminek másik jele, hogy már nem csupán a gyártásban, hanem a termékfejlesztésben is számítanak kecskeméti munkatársaikra.
A 39 ezer lakosú ország cégénél – amely közel ugyanennyi embert foglalkoztat Mexikótól Indián át egészen Kínáig 120 országban – az utóbbi időben sem torpant meg a növekedés.
Az első négy hónapban például az előző év azonos időszakához mérten a svájci frank lendületes erősödése ellenére 5,4 százalékkal, 2,14 milliárd frank fölé emelkedett az árbevétel. Helyi valutákban kimutatva a növekedés közel 10 százalékos lenne.
A legmeredekebben, 11,1 százalékkal az amerikai kontinensen emelkedett a Hilti forgalma, míg az EMEA-régióban (Kelet-Európa, Közel-Kelet, Afrika) 14,3 százalékos volt a visszaesés. Az ázsiai–csendes-óceáni térségben pedig a csoport úgy ért el 8,9 százalékos bővülést, hogy Kínát erőteljesen visszavetette a Covid-lezárások sorozata.
A menedzsment összességében magas egy számjegyű növekedésre számít éves szinten is
– közölte Jahongir Doongaji.
A magyar leányvállalat 7,2 milliárd forintba kerülő bővítését – amelyhez a kormány 1,1 milliárd forintos támogatást nyújtott – 2021-ben jelentették be, a fejlesztés 73 új munkahelyet hoz létre.
A csoport rugalmasságára jellemző, hogy az egyik első külföldi vállalat volt Magyarországon, amely még a rendszerváltás előtt telepedett le Kecskeméten.
A kecskeméti gyártóüzemben eddig az építőiparban használatos szerszámokat, vésőket, fúróbetéteket és vágótárcsákat gyártottak. A termékek döntő hányadát exportálják és az anyavállalat globális hálózatán keresztül értékesítik.
A felépülő új üzemben vágógépalkatrészek gyártását, valamint szerszámgépek, méréstechnikai és vákuumrendszerek összeszerelését végzik majd, de a beruházás kiterjed egy új logisztikai rendszer kialakítására is.
Visszakanyarodva az anyavállalathoz, a Hiltit 1941-ben hozta létre a liechtensteini Schaanban egy testvérpár, Martin és Eugen Hilti. Eleinte háztartási berendezésekkel foglalkoztak, ám a háború után a forgalmuk úgy visszaesett, hogy a totális csőd közelébe kerültek.
Az 1940-es évek végén Martin Hilti rátalált egy olyan technológiára, amely lehetővé tette a szögek betonba vagy falazatba való beütését, megszerezte az eredeti terveket és a szabadalmi jogokat, amelyekből később a Hilti első szerszáma, a Direct Fastening, azaz az úgynevezett ütvefúró lett.
A technológia azonban még éretlen volt a piaci bevezetésre. Rengeteg fejlesztést követően csupán 1957-ben sikerült a cégnek az áttörés, akkor született meg a DX 100, a világ első szögbeverő gépe, úgyhogy a hatvanas években a Hilti már harminc országban volt jelen.
Schaanban a gyártóüzem mellett például egy majd ugyanakkora területen működő fejlesztő- és kutatórészleg is található, ahol egyebek között nap mint nap földrengést is imitálnak, hogy extrém körülmények között vizsgálhassák a betonba bevert szögek reakcióját. Ide persze az avatatlan még annál is nehezebben jut be, mint ahogy a teve átmegy a tű fokán.
Az anyacég összes részvénye az Eugen Hilti halála után alapított Martin Hilti Family Trust tulajdonában áll, és nem is tervezik a tőzsdei bevezetést.
A tulajdonos kizárólag a belsős munkatársak közül nevezi ki a Hilti igazgatóságának tagjait.
Az is szokatlan, hogy negyedéves helyett harmadéves gyorsjelentéseket tesznek közzé. Az éven belüli jelentésekre egyébként a cég által kibocsátott vállalati kötvényeket megvásárló befektetők informálása miatt van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.