BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Haszonkulcs-lefaragással csökkentenék az alapélelmiszerek árát Romániában

A tej árának leszállításához hasonlóan a tervezett intézkedés is önkéntes alapú lenne, a kiskereskedők boltbezárástól tartanak.

Az alapélelmiszerek árának csökkentésére készül a román kormány, egyelőre azonban nem világos, hogy milyen intézkedés révén foganatosítanak egy hasonló intézkedést. Az ötlet a kormányfői teendőket június 15-étől ellátó, a koalíciós vetésforgó értelmében a miniszterelnöki székben a liberális Nicolae Ciucát váltó szociáldemokrata Marcel Ciolacu első kezdeményezései közé tartozik. Ciolacu az általa sürgető feladatnak nevezett árcsökkentést célzó mechanizmus kidolgozásáról már tárgyalt a kiskereskedelmi üzletláncokat tömörítő szövetség képviselőivel, és az üzleti szféra nyitottnak mutatkozott a lépésre. 

Bucharest,,Romania,-,July,17,,2014:,People,Shopping,In,Supermarket
Fotó: Radu Bercan

A baloldali kormányfő szerint néhány alapélelmiszer ára csökkenni fog, és ez a mérséklődés nem helyez nyomást a romániai termelőkre. Ciolacu úgy véli, hogy a kormány több más intézkedése mellett a tervezett árcsökkentés is hozzájárul az infláció lefaragásához és a vásárlóerő növeléséhez.

A kiszemelt alapélelmiszerek listáján szerepel a kenyér, a tej, a sajt, a hús, a tojás, a liszt, a kukoricadara, az olaj, a friss zöldségek és gyümölcsök.

 Egyelőre nem tudni, milyen módszerrel lehet megvalósítani a várt árleszállítást, kiszivárgott információk alapján a bukaresti balliberális kormány arra készül, hogy felső határt szab az élelmiszeripari feldolgozók, valamint az üzletláncok által alkalmazott haszonkulcsnak. 

Aggódó kisboltok

Az intézkedést korlátozott időtartamra, hat hónapra tervezik, és a haszonkulcsplafon eltérő lenne a feldolgozók, illetve a kereskedők esetén. A kormány illetékesei mindenesetre igyekeztek pontosítani, hogy nem a Magyarországon alkalmazott árplafonról lesz szó. 

Ne hasonlítsák a magyarországi helyzethez, mert az más filozófia mentén történt. Mi nem árplafonra készülünk, hanem a haszonkulcs korlátozására bizonyos termékek esetén

– szögezte le Radu Oprea gazdasági miniszter. 

A kormány szankciót is alkalmazna az árcsökkentés alól kibúvó piaci szereplőkkel szemben, amelyeket üzleti forgalmuk bizonyos százalékával egyenértékű bírsággal sújthatják. „Olyan megállapodást szeretnék, amelynek a hatálya az idei év végéig terjedne, akárcsak Franciaországban. Még nem dolgoztuk ki a mechanizmust, de én kevésbé szeretném rendelet útján szabályozni az árcsökkentést” – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök. 

Nem szeretnének felülről diktált, vagyis kormányrendelet alapján megszabott árcsökkentést az üzletláncok sem, amelyeknek a képviselői ama óhajukat fogalmazták meg, hogy az intézkedés önkéntes alapú legyen, és terjesszék ki a teljes termékláncra, azaz a termelőkre és a feldolgozókra is. Az áruházláncok emlékeztetnek, hogy „komolyságról” tettek tanúbizonyságot akkor is, amikor másfél hónappal ezelőtt – ugyancsak a kormánnyal kötött megegyezés alapján – leszállították a tej árát. 

Az önkéntes megállapodás értelmében valamennyi nagy áruházlánc úgy döntött, hogy május elsejei hatállyal a legalább 20 százalékos árkedvezményt a feldolgozók és a kiskereskedők egyenlő arányban (legalább 10-10 százalékos árcsökkentést vállalva) osztják el egymás között. 

Az ugyancsak hat hónapos időtartamra érvényes árleszállítás a literenként 7 lejnél (1 lej 74 forint) drágábban eladásra kínált hazai eredetű tej fogyasztói árának csökkentésére vonatkozik. 

Eközben a romániai kiskereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az esetükben alkalmazott 30-35 százalékos árrés 10 vagy 15 százalékos lefaragása olyan veszteséget jelentene, amit nem tudnak megengedni maguknak. Azzal érvelnek, hogy miközben a termelői árakhoz képest akár 80 százalékos haszonkulccsal dolgozó hipermarketek gond nélkül képesek „benyelni” a nyereségük visszanyesését, az ő esetükben ez csődöt és boltbezárásokat eredményezne. 

Tovább drágulnak az élelmiszerek

Mindenképpen indokolt lenne az élelmiszerár-csökkentés Romániában, mivel az éves infláció fokozatosan csökkent ugyan az elmúlt hónapokban, ám az élelmiszerek továbbra is jelentős mértékben drágultak. A legfrissebb, június közepén közölt statisztikai adatok szerint az áprilisi 11,23 százalékról májusban 10,64-ra csökkentek a fogyasztói árak az országban, ahol az élelmiszerek 18,73, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,15, a szolgáltatások 11,16 százalékkal drágultak az előző év azonos hónapjához képest. A cukor például 58,71 százalékkal került többe 2023 májusában, mint egy évvel korábban, a vaj 32,46, a margarin 31,39, a tojás 29,72, a sajt 28,94, a zöldségek 28,78, a burgonya pedig 25,54 százalékkal drágult az elmúlt 12 hónap során. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.