A kínai gazdaság satnya feldolgozóipari és exportadatai nem indokolják ugyan a hatalmas nyersanyagigényt, ám az iparvállalatok a jövőre gondolva, és kihasználva a nyomott piaci árakat készletfelhalmozásba kezdtek, míg energiahordozókból a nyári igények biztonságos kielégítése indokolta a nagybevásárlást. A gazdasági szereplők abban is bízva növelték nyersanyagimportjukat, hogy Peking végre a lovak közé csap, és gazdaságélénkítő fegyvertárából előhúz néhány már bevált eszközt.
Például visszahozza a tavaly év végén kivezetett autóvásárlási támogatásokat, amelyekkel friss lendületet adna a saját megszokott, dinamikus fejlődési tempóját keresgélő járműipar számára, egyszersmind lökést adva a belső fogyasztás felfuttatására építő gazdasági növekedésnek is. Ugyanez várható el az építőiparban. Ha viszont az elvárt gazdaságélénkítési lépesek tovább csúsznak, és a kereslet a szokásos nyári pangás beköszöntével sem kap némi doppingszert, akkor a felhalmozott alapanyagkészletek magas tárolási költségei jókora gondot okozhatnak a vállalati szférában.
A kilátások ugyanis nem túl biztatók,
a nemzeti statisztikai hivatal múlt heti adatai szerint a hivatalos feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) az áprilisi 49,2 pontról májusra 48,8 pontra esett vissza, azaz jócskán a konjunktúrát a zsugorodástól elválasztó 50 pontos szint alá. Legutóbb tavaly decemberben volt ilyen siralmas a kínai gazdaság jövőképe.
Kína olajimportja májusban az eddigi harmadik legmagasabb havi szintre emelkedett a szerdán közzétett hivatalos vámstatisztika alapján. A behozatal napi átlagban 12,11 millió hordó volt, ez havi szinten 51,44 millió tonnának felel meg. Áprilishoz képest Kína 17,4 százalékkal több olajat szívott fel a világpiacról, míg egy évvel ezelőtt napi 10,79 millió hordó volt az import mennyisége. Bár az ipar nem lép fel nagyobb pluszigényekkel, a szolgáltatások viszont igen,
a zéró-Covid-politika decemberi nyugdíjazásával kitört utazási láz fokozta az üzemanyagok iránti keresletet.
Az importbővülés a tavaszi felújítási-karbantartási munkák után visszatérő finomítói kereslet megugrásával is összefügg – mutat rá a Reuters. Új szereplőként jelent meg a piacon a PetroChina Kuangtungban épült óriásfinomítója is. A nyersolajkészletek a JPMorgan számításai szerint 46,1 napra emelkedtek.
A tengeri szállítások megugrottak, a legnagyobb növekedést az Egyesült Államokból és Kanadából mérték, de Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Angola is a növelte kínai exportját, nem is szólva az oroszokról.
Földgázból májusban másfél éves rekordra szökött föl az import,
ami éves összevetésben 17,3 százalékkal több, 10,64 millió tonna mennyiségnek felelt meg. Szénből viszont áprilishoz képest 2,7 százalékkal kevesebb, 39,6 millió tonna érkezett a kínai kikötőkbe májusban, holott az áramtermelés több mint feléért felelős energiahordozóra valóban „égető” szükség volt a hirtelen megugró villamosenergia-fogyasztás miatt.
Az erőműtársaságok azonban már korábban megkezdték a készletek feltöltését, úgyhogy viszonylag biztonsággal tudták kezelni a hőhullámmal együtt járó pluszigényeket, például a légkondicionálás oldaláról. A legnagyobb széntüzelésű erőművekben május végére rekordmagas, mintegy 113 millió tonnás készletet halmoztak fel, ez 24 százalékkal több a bázisidőszak mennyiségénél.
Egy évvel korábban a pandémia eddigi utolsó nagy attakja miatt takaréklángra kapcsolt gazdaság ellátására feleakkora mennyiségű szénimport is elegendő volt.
A májusi kisiklást leszámítva az év első öt hónapjában behozott 182 millió tonna szén mennyisége 89,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi időszakét. Megjegyzendő, hogy az Európában felhalmozott és tavasszal akciósan kiárusított szénkészletekből is bőven jutott Kínába.
A feldolgozóiparban és az energetikában a rézfelhasználás a konjunktúra egyik meghatározó indikátorának számít, ha ezt vesszük alapul, akkor van ok a bizakodásra, igaz, nem szabad túlzásokba esni.
Kína rézérc- és koncentrátumimportja májusban 2,56 millió tonnával új rekordot állított fel, éves szinten 17 százalékos bővülést produkálva. Ehhez jön hozzá a 444 ezer tonna feldolgozott, tisztított réz importja, ami viszont éves alapon 4,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennek a hátterében a hazai feldolgozás felpörgése áll. Mindent egybevetve azonban idén a tavalyihoz képest eddig 11 százalékkal csökkent a kínai gazdaság rézigénye.
Kína szójababimportja is történelmi rekordot döntött májusban, 12,02 millió tonnával.
Éves alapon ez 24 százalékos bővülés, ám ebben a kikötőkben vámzár alá vont szállítmányok kirakodásának engedélyezése is szerepet játszott. A világ legnagyobb szójababvásárlójának behozatala – részben emiatt – áprilisban 5 millió tonnával kevesebb volt. A világ legnagyobb szójababtermelőjének számító Brazília is ludas volt ebben, ott a rekordtermést csak csúszással tudták betakarítani, így a hajók berakodása is későbbre maradt.
Azóta felgyorsultak az események, emiatt a júniusi importadatnál borítékolható az újabb, akár a 13 millió tonnát is meghaladó rekord. A brazil rekordtermésre már az év elején, alacsony árat kínálva lecsaptak a kínaiak, s most, hogy befutottak a szállítmányok, a takarmányszója ára is 20 százalékot esett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.