Megnyugtatta a piacokat Kiriákosz Micotákisz kormányfő pártjának elsöprő győzelme a vasárnapi előre hozott görög választásokon, mert abszolút többségének köszönhetően módja lesz megvalósítani befektetőbarát gazdaságpolitikáját.
A jobbközép Új Demokrácia pártja a szavazatok 40,6 százalékát szerezte meg, ezzel 158 képviselőt juttatott a 300 fős országgyűlésbe, ami azt jelenti, hogy képes egyedül kormányt alakítani, nem szorul más erők támogatására. Messze, több mint húsz százalékponttal lemaradt tőle a radikális baloldali Sziriza, amely 2015 és 2019 között irányította az országot, de most elveszített több mint harminc képviselői helyet.
A piacok már az előző választás eredményét is jól fogadták, májusban azonban Micotákisz hiába aratott szintén nagy győzelmet, az abszolút többséget nem szerezte meg, ezért döntött újabb megmérettetés mellett.
Micotákisz gazdaságpolitikájának a sikere meglátszik az athéni tőzsdén is, amelynek a vezető indexe több mint 36 százalékkal erősödött az idén,
a tízéves görög állampapírok hozama pedig 3,6 százalékkal az elmúlt tíz hónap legalacsonyabb szintjén van.
„Az emberek biztos többséget adtak nekünk. Átfogó reformokat hajtunk végre nagy sebességgel” – ígérte győzelme kihirdetése után a régi-új kormányfő, aki ma már le is tette a hivatali esküt, és kinevezi az új kormányát, mielőtt Brüsszelbe utazik a csütörtökön és pénteken rendezendő uniós csúcstalálkozóra. Micotákisz 2019-től májusig irányította a görög kormányt, a választás után vette át a helyét ügyvezetőként Joánnisz Szarmász.
Micotákisz a piacokat és a választókat is gazdasági teljesítményével nyerte meg . A GDP visszaerősödött visszaerősödött a 2010-es szintre, amikor Görögország képtelen volt törleszteni az adósságait. A munkanélküliség a 28 százalékos csúcs nem egészen felére esett vissza.
Az Új Demokrácia a kampány során további béremeléseket ígért a közalkalmazottaknak, a magánszektorban dolgozók fizetését pedig a gazdaság felpörgetésével szándékozik tovább növelni.
Tovább emelik a minimálbért, a következő négy év alatt havi 950 euróra a jelenlegi 780-ról (2010-ben 740 euró volt), a magánszektorban dolgozók átlagbérét pedig 1200-ról 1500 euróra. (Egy euró 369,6 forint.) Micotákisz ígéretet tett arra is, hogy próbál több külföldi befektetést csábítani az országba, ami egyúttal új és jól fizető álláshelyeket is jelent, valamint javítja az egészségügyi ellátást és felgyorsítja a bírósági eljárásokat.
Az új görög parlamentbe nyolc párt jutott be, köztük három szélsőjobboldali csoportosulás. Bár ahhoz az ellenzék nem elég erős, hogy megakadályozza a kormány terveit, arra azonban felhasználhatják a parlamenti jelenlétüket, hogy populista üzeneteket közvetítsenek és megzavarják a kabinet napirendjét – figyelmeztetett jegyzetében Wolfango Piccoli, a londoni Teneo Intelligence társelnöke.
A szélsőjobboldali pártok valószínűleg kihasználják a politikailag mérgező témákat, mint például a migráció, a Törökországhoz fűződő viszony, az abortusz, a vallás szerepe az oktatásban, az Oroszország elleni szankciók, hogy megpróbálják sarokba szorítani a kormányt
– idézte a véleményét a Bloomberg.
A hírügynökség szerint az új Micotákisz-kormány számára az első kihívást az jelenti, hogy javítsa az ország bóvli szintű államadósság-besorolását, amelyet Görögország 13 évvel ezelőtt, a globális pénzügyi válság idején kapott. A hitelminősítők a tervek szerint az év második felében frissítik a gazdaságra vonatkozó értékelésüket, és az olyan cégek, mint a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s, most egy fokozattal a befektetési besorolás alá sorolják az országot.
A strukturális reformok elengedhetetlenek ahhoz, hogy Görögország kiaknázza a hatalmas potenciálját, fokozza a befektetéseket és növekedésben az eurózóna felett teljesítsen, miközben elkerülheti a külső egyensúlytalanságokat. Ezek biztosítják azt is, hogy az ország gyorsan feljebb emelkedjen a hitelminősítési skálán
– mondta még a vasárnapi választás előtt Tászosz Anasztaszátosz, az Eurobank SA vezető közgazdásza és vezérigazgató-helyettese.
Micotákisz kénytelen lesz kezelni a folyó fizetési mérleg hiányát is, amely az energiaársokk miatt az előző évi 5,5 százalékról 2022-re elérte a GDP 9,6 százalékát. Az új kormány prioritásai közé sorolta az adócsalások elleni küzdelmet is, amelynek a súlyosságát jól érzékeltette Jánnisz Szturnárasz, a jegybank kormányzója. Az In.gr. görög hírportálnak elmondta, hogy
a görögök 80 milliárd euró értékű jövedelmet vallanak be, holott a fogyasztás 140 milliárd volt,
ezzel párhuzamosan a betétek is növekedtek.
„Ez nemcsak az adóügyi igazságosság kérdése, hanem a költségvetés jó tervezésének és az állam működésének problémája is” – figyelmeztetett egy interjúban María Gavunéli, az athéni székhelyű Eliamep kutatóintézet főigazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.