Monetáris szigort és kamatemelést sürget az Európai Központi Bank elnöke

Tartós kamatemelésre szólította fel az Európai Központi Bankot (EKB) Christine Lagarde, az EKB elnöke, hogy letörjék az inflációt. Lagarde szerint az euróövezetet a világjárvány óta sújtja az áremelkedés, az eddigi lépések ugyan segítették a pénzromlás elleni küzdelmet, de az EKB még nem győzött, így további emelésekre lesz szükség.

Lagarde úgy véli, hogy az infláció kezdeti szakasza, amelyben az energia- és más nyersanyagok áremelkedését a vállalatok áthárították a fogyasztókra, kezd elhalványulni, azonban a munkaerőköltségek növekedése miatt kialakult a második szakasz. A szakképzett munkavállalók fokozódó hiánya miatt egyre több cég halmozza fel a munkaerőt, ami Lagarde szerint csökkenti a termelékenységet. A bérek gyorsabban emelkednek, mint a kibocsátás, ami felfelé irányuló nyomást gyakorol a pénzromlásra – írja a Financial Times.

Az eurózóna éves inflációja júniusban várhatóan 5,6 százalékra csökken, ami még mindig jóval az EKB 2 százalékos célértéke felett van, de jelentős visszaesésnek számít az októberi 10,6 százalékos csúcshoz képest, mivel az energia- és élelmiszerárak drágulása hónapok óta lassul. Lagarde közölte: az EKB arra számít, hogy a vállalatok haszonkulcsa csökken a növekvő munkaerőköltségek miatt.

Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója szintén azt nyilatkozta, hogy az Európai Központi Banknak és a világ többi jegybankjának is folytatnia kell az infláció elleni küzdelmet, még akkor is, ha ezzel nő a recesszió kockázata. A jelek arra utalnak, hogy a központi bankok is ehhez tartják magukat. Az EKB már korábban jelezte, hogy júliusban ismét kamatot növel, amit Lagarde szavai csak megerősítenek. A Bank of England a vártnál nagyobb, 50 bázispontos kamatemelést szállított, noha jelzálogpiaci válság és recesszió fenyegeti az Egyesült Királyságot.

Az óceán túlpartján a Federal Reserve ugyan a legutóbb tartotta az irányadó kamatát, viszont Jerome Powell, a jegybank elnöke azóta is folyamatosan hangoztatja, hogy további kamatemelések következhetnek. A világgazdaság strukturális átalakulása – a globális ellátási láncok szűkebbre húzása, a geopolitikai fragmentáció és a klímaváltozás – hosszú távon is magasabb inflációs környezetet idéz elő. Így nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy a jövőben vissza lehetne térni a pandémiát megelőző időszak ultralaza, gyakran negatív kamatokkal tarkított monetáris politikájához.