Rekordot döntött az izraeli fegyverexport
Izrael tavaly 12,5 milliárd dollárért (csaknem 4300 milliárd forintért) exportált fegyvereket, amivel rekordot döntött. Tavaly a közel-keleti ország hadiexportja negyede drónokból, 19 százaléka rakétákból és légvédelmi rendszerekből, tizenhárom százaléka radarokból és elektronikus hadviselési eszközökből, tíz százaléka megfigyelő és optikai készülékekből, hat százaléka hírszerzési és kiberrendszerekből, öt százaléka páncélozott járművekből, hat százaléka kommunikációs rendszerekből, a maradék lőszerekből állt.
Az ukrajnai háború miatt az európai országokban ugrásszerűen megnőtt az izraeli fegyverek iránti kereslet, de a növekedéshez hozzájárultak az Ábrahám-egyezmény révén az Izraellel való kapcsolatokat normalizáló arab államok is. A védelmi minisztérium jelentése szerint az eladások 2014 óta több mint kétszeresére nőttek és csak az elmúlt három évben ötven százalékkal ugrott meg a fegyverek értékesítése.
A fegyverüzletek mintegy 30 százalékát ázsiai és csendes-óceáni országokkal, köztük Indiával és Szingapúrral kötötték, 29 százalékát európai országokkal, 24 százalékát arab országokkal, 11 százalékát az Egyesült Államokkal és Kanadával, három százalékát Afrikával, és további három százalékát Dél-Amerikával. Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó izraeli fegyverbeszerzése tavaly háromszorosára nőtt. A védelmi minisztérium a Ynetnek arról számolt be,
hogy a japán piac meghódításán dolgozik, és az elmúlt hónapokban már tárgyalásokat folytattak Tokióval.
A balti és a skandináv országok, például Svédország, Norvégia és Észtország is érdeklődést mutatott az izraeli fegyverek iránt. A közel-keleti ország nem ad el Kijevnek támadófegyvereket, köztük olyan légvédelmi rendszereket, mint a Vaskupola, mert ezek támadónak minősülnek. Azonban más, árnyékoló eszközökkel és hasonlókkal segítjük az ukránokat – hangsúlyozta a védelmi minisztérium illetékese.
Újabb háború érlelődik: Izrael megelőző csapást mérhet IránraAz elmúlt hónapokban látványosan megerősödött iráni atomprogram miatt Izraelben megkongatták a vészharangot. A belpolitikailag megosztott zsidó állam kifelé egységes: el kell hárítani az iráni fenyegetést. Ez persze nem újdonság, Izrael hosszú évek óta első számú egzisztenciális fenyegetésként tekint az iráni nukleáris programra, valamint arra, hogy Teherán szövetségesei (Szíria, Libanon és a palesztin területek) támadásokat intéznek a zsidó állam ellen. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.