Az orosz földgáz Európa felé több útvonalon érkezett, mielőtt Moszkva az Ukrajnával szembeni invázió mellett döntött, ám azóta sem a Jamal vezetéken, sem az időközben felrobbantott Északi Áramlaton nem érkezik. Paradox módon az egyik utolsó, még működő útvonal Ukrajnán vezet keresztül, mivel a Gazpromnak ötéves tranzitszerződése van az országot átszelő vezeték használatára, amely 2024 végén lejár.
German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint aligha lesz lehetőség a szerződés meghosszabbítására, így Európa elveszítheti a gázimportjának közel 5 százalékát. Az ukrán politikus a Financial Timesnak elmondta, nem igazán lát lehetőséget a szerződés kétoldalú tárgyalásokon való meghosszabbítására, és arról is beszélt, hogy a szállítások leállására készülnek.
Ez főként Ausztriát és Szlovákiát érintené érzékenyen, hiszen az előbbi az importjának a felét, az utóbbi pedig a 95 százalékát szerzi be a vezetéken keresztül az ICIS tanácsadó cég szerint. Ugyanakkor az ukrán miniszter elmondta, hogy az EU viszonylag felkészült a szállítások újabb csökkenésére, hiszen a közelmúltban több hasonlót is át kellett vészelnie, amelyre a felhasználás csökkenésével és az alternatív beszerzési források növelésével válaszolt. Azonban ez az első hivatalos elismerése annak, hogy a szerződés meghosszabbítására valószínűleg nem kerül sor.
Galuscsenko felvetette, hogy az uniós politikusok megpróbálhatják újratárgyalni a 2019-ben megkötött szerződést, elvégre azt a legutóbbi alkalommal is csak Brüsszel közbelépésével sikerült megújítani. Ekkor a Gazprom 2020-ban 65 milliárd, 2021 és 2024 között pedig 40 milliárd köbméter földgáz szállítását vállalta a vezetéken keresztül, mintegy 7 milliárd dollárnyi tranzitdíjért cserébe.
Ám jelenleg Oroszország csak mintegy évi 12 milliárd köbmétert szállít a vezetéken keresztül, és a Gazprom az Északi Áramlat technikai hiba miatti leállása, valamint a vezeték felrobbanása közötti időszakban sem vette igénybe a leszerződött kapacitást, hogy például a németek felé fennálló szerződését teljesítse. Ez nem is meglepő, hiszen Oroszország az energiaválság előidézésével igyekezett az Ukrajna felé fennálló uniós támogatást gyengíteni.
Amennyiben az Ukrajnán keresztül futó Testvériség vezetéken is leállnak a szállítások, úgy az utolsó orosz vezeték, amelyen keresztül földgáz érkezik Európába a Török Áramlat maradhat, amely jelenleg az uniós import kevesebb mint 3 százalékát fedezi. A Török Áramlat kapacitása 31,5 milliárd köbméter évente, ám ennek a fele a török felhasználást biztosítja, míg a maradék jelentős részét is felhasználják, így az a vezeték a jelenlegi 12 milliárd köbméteres, Ukrajnán keresztül futó volument sem tudná pótolni.
Az ukrán vezeték esetleges leállása miatt Robert Habeck német gazdasági miniszter is megkongatta a vészharangot, mondván, ebben az esetben hazájának segítséget kellene nyújtania a bajba jutott államoknak, ami a német ipar korlátozásával járhat.
Ugyanakkor technikailag a Gazprom a tranzitszerződés lejártával is folytathatja a szállításokat az ukrán vezetékkezelő által kiírt tendereken lefoglalt kapacitások által. Ezeket az aukciókat az ukrán hálózatüzemeltetőnek kötelező kiírnia az európai szabályok értelmében. Az OMV-nek pedig évi 6 milliárd köbméterről szóló, 2040-ben lejáró szerződése van a Gazprommal, igaz, közben Ausztria azt is vállalta, hogy 2027-re megszabadul az orosz gázfüggőségtől.
Az ukrán vezetéken érkező szállítások pótlása sem ígérkezik könnyűnek, ugyanis jelentős lekötetlen LNG-kapacitások csak 2025-től lesznek elérhetők, amikor Katarban és az Egyesült Államokban kezdik meg működésüket különböző nagy volumenű projektek. Korábban Mihail Galuzsin orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a szerződés meghosszabbításának elmulasztása csapást mérne az EU-ra, míg Ukrajna a döntéssel lábon lőné magát a tranzitdíj elvesztésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.