A brit gazdaság egyelőre bírja a magas kamatokat
A brit gazdaság az elmúlt két és fél évben jól állta a magas kamatokat a jegybank szerint, és bár időre van szükség, hogy azok teljes hatása érződjön, riadalomra nincsen ok.
„A gazdaság és a pénzügyi rendszer egyelőre ellenálló. Továbbra is figyelemmel kísérjük a hitelfeltételeket a szigorodás minden olyan jelére, amelyet a makrogazdasági kilátások változásai nem magyaráznak kielégítően” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Andrew Bailey, a jegybank kormányzója.
A Bank of England (BoE) a múlt hónapban egymást követő 13. ülésén emelte a kamatot, amely így a 2021 végi 0,1 százalékról 5 százalékra emelkedett, egyre nagyobb nyomást helyezve a háztartásokra, a vállalatokra és a szélesebb pénzügyi szektorra. Sokan tartottak attól, hogy ez végül recesszióba dönti a gazdaságot, amelynek ellenálló képessége egyelőre megnyugtató.
A nagyon eladósodott háztartások aránya azonban emelkedik, bár a BoE szerdai előrejelzése szerint nem éri majd el a 2007-es csúcsot. Az infláció májusban még mindig 8,7 százalékon állt, és a rekordmértékben, 7,3 százalékkal emelkednek az év eleje óta az átlagbérek is, ami további nyomást gyakorol a jegybankra. Bailey már korábban figyelmeztetett, hogy a folyamat fenntarthatatlan, mert tovább pörgeti az inflációt, amelynek leszorítása az elsődleges cél.
Fotó: Anna Gordon / AFP
Az alapkamat emelése nyomán az Egyesült Királyságban legnépszerűbb kétéves, fix kamatozású jelzáloghitelek terhe 6,66 százalékra ugrott, ágazati szakértők szerint 2023 második felében 800 ezer háztartásnak kell majd drágább jelzáloghitelre refinanszírozni, 2024-ben pedig további 1,6 milliónak.
A BoE szerint az idén ez az érintett háztartásoknak havi 220 font többletet okoz, 2026 végére pedig közel egymillió háztartásnak legalább havi 500 fontosat. (Egy font 443,9 forint.)
A britek számára segítséget jelentene az adók csökkentése, Rishi Sunak kormányfő azonban a jövő évi parlamenti választás előtt nem készül erre.
A konzervatív alsóházi képviselők közül többen is sürgetik pedig a társasági és a személyi jövedelemadó, valamint az üzemanyag jövedéki adójának csökkentését,
Sunak azonban a litvániai NATO-csúcson újságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy az infláció letörése az „elsődleges prioritás”, amely „minden mással szemben elsőbbséget élvez”.
Fotó: Paul Ellis / AFP
Jeremy Hunt pénzügyminiszterrel együtt teljesen egyetértenek abban, hogy csökkenteni akarják az emberek adóját. „Ez természetes, mivel konzervatívok vagyunk. Azt akarjuk, hogy az emberek többet tarthassanak meg a saját pénzükből. De az első számú prioritás most az infláció csökkentése és a felelősségteljes állami hitelfelvétel. Gondoskodni fogunk arról, hogy visszaszorítsuk az inflációt, és ne tegyünk semmit, ami tovább rontja vagy tartósabbá teszi a helyzetet” – tette hozzá a Sky News tudósítása szerint.
Sunak álláspontja természetesen még változhat a jövő csütörtöki időközi választás után, amelyen a toryk újabb három alsóházi helyet veszíthetnek el, Boris Johnson volt kormányfőét is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.