Átrendeződik az olasz luxusipar, összefognak a kicsik és a nagyok
A Covid–19 megmutatta, hogy mennyire fontos az ellátási láncok zavartalan működése, ami a híres divatmárkák esetében nemcsak a gazdaságosság miatt lényeges, hanem a hírnevük megőrzése szempontjából is. A közösségi média világában ugyanis nem engedhetnek meg maguknak bakikat. Egyre több olasz vállalkozás ezért inkább összefogással vagy felvásárlással biztosítja az alapanyag-ellátását, és összehangolja az értékesítését.
Fotó: Sorbis
Így történt ez a Prada és az Ermenegildo Zegna esetében is, amelyek júniusban kisebbségi részesedést szereztek a Milánótól északra fekvő, monzai székhelyű Luigi Fedeli e Figlio kasmírt és kötöttárukat gyártó cégben. A családi tulajdonú vállalatot 89 éve alapították, és termékeiket világszerte több száz üzletben forgalmazzák. A két vállalat korábban is fektetett közösen egy cégbe: 2021-ben az egyik beszállítójukban, a Filati Biagioli Modestóban szereztek többségi tulajdont.
A Biagioliba azért fektettünk be, hogy megmentsük a válságtól, míg a Fedelivel közös növekedési terveket szövögetünk
– mondta Patrizio Bertelli, a Prada vezető részvényese és elnöke a Reutersnek. Bertelli szerint a kisebb olasz cégeknek az a nehézségük, hogy túl sokáig akartak izoláltan, egymagukban működni, pedig mindenben nem lehet önállónak maradni. Gildo Zegna, az Ermenegildo Zegna elnök-vezérigazgatója pedig azzal érvelt, hogy
meg akarják erősíteni, és az országhatárokon belül akarják tartani a „Made in Italy” jelöléseket, azaz a tudást, a „know-how”-t. Ennek eszköze pedig az olasz ellátási lánc megerősítése.
Hasonlóan vélekedett Stefania Lazzaroni, az olasz Altagamma luxusipari szövetség vezérigazgatója is, aki arról beszélt a hírügynökségnek, hogy Olaszországban sokáig nem volt nagy luxusipari központ, a kisebb vállalkozások sokáig a kapcsolataikon keresztül működtek. Lazzaroni szerint mára ez a megközelítés a folyamatos együttműködés irányába tolódott el, a kor összetettebb kihívásaira válaszul.
A nagyobb vállalatokkal való szorosabb együttműködés a kistermelőknek is jó, mert egyrészt biztos felvevőpiacot szereznek áruikra, másrészt pedig segítenek az alapanyagok beszerzésében is.
Fotó: Shutterstock
A Bain tanácsadó cég szerint Olaszországban több ezer kézműves gyártó van, ők együtt a világ luxusruházati és bőrárugyártásának 50-55 százalékát adják. Ezekben pedig folyamatosan növelik a részesedéseiket a tőkeerős külföldi vállalatok.
Ilyen a francia LVMH és a Kering, a Gucci tulajdonosa. Sőt, a magántőke-társaságok is megérezték a befektetési lehetőséget, és elkezdték a kisebb beszállítókat nagyobb vállalatokká összegyúrni.
A Kering ügyvezetője, Jean-Francois Palus elmondása szerint a luxuscégcsoport arra törekszik, hogy házon belül termeljen.
Ez egyrészt lehetővé teszi a teljes gyártási folyamat nyomon követhetőséget, a jobb minőséget, az anyagok biztos és gyors beszerzését, és az áruk előállítása és piacra jutása is rövidebb időt vesz igénybe.
A stratégia erősíti az óriásvállalat helyzetét a kézműves cégekért folytatott versenyben is.
Zegna és Bertelli a koronavírus-járvány idején kötött szorosabb együttműködést. Roberto Costa, a Citigroup globális luxusbefektetési banki részlegének vezetője szerint ez magabiztosabb fellépést eredményezett. „Az olasz csoportok jobban kézben tartottak, szervezettebbek és erősebbek is” – mondta a Reutersnek a szakértő, aki azonban azt is jelezte: habár a vállalatcsoportok közt nagyobb az együttműködés, és megjelent a közös gondolkodás is, a közeledés nem feltétlenül vezet fúziókhoz a jövőben.
Hiába az infláció, a luxustermékek piaca idén is rendületlenül nőA luxustermékek piaca már tavaly is válságállónak bizonyult, a trend pedig idén is folytatódik. Az Egyesült Államokban enyhébb lassulásra számítanak, míg Európában a forgalom növekedésére, Ázsiában pedig teljesen átrendeződött a piac. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.