Az IMF-hitel ellenére is magas maradt az ázsiai atomhatalom likviditási kockázata

Pakisztán likviditási kockázata továbbra is magas marad, még akkor is, ha a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új készenléti hitelmegállapodást végül jóváhagyják. A kormány elkötelezte magát a reformok mellett, például növelik a bevételeket, azonban az októberi választások miatt kérdéses, hogy a kabinet tudja-e tartani a terveket – derül ki a Moody’s elemzéséből.

A hitelminősítő és pénzügyi kutató cég szerint a 242 milliós országnak hosszabb távú finanszírozási tervre lesz szüksége ahhoz, hogy a következő néhány évben fizetni tudja külső adósságait. Iszlámábád megvizsgálhat egy több évre szóló újabb IMF-csomagot, de ezt csak az őszi választás után tudja megtenni. Ráadásul a jövőbeli programokról folytatott tárgyalások még akkor is sok időt vesznek igénybe, ha végül sikerrel járnak.

Pakisztán gazdasága az összeomlás szélére sodródott, amiért belső (korrupció, nem hatékony adóbeszedés) és külső tényezők egyaránt felelősek. Az országot sújtó pusztító áradások 30 milliárd dollárnyi kárt okoztak, és milliókat kellett kitelepíteni, valamint a természeti katasztrófa után az atomhatalom élelmiszer-behozatala is megnőtt 65 százalékkal. Az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt Iszlámábád csak drágábban tudott energiahordozókat és élelmiszereket vásárolni, bár már érkezik az olcsó orosz olaj.

Az országot ráadásul a terrorizmus és a szeparatizmus is sújtja. Májusban az infláció 38 százalékos volt, a pakisztáni rúpia árfolyama 40 százalékot gyengült a dollárral szemben, a jegybank pedig a múlt héten 22 százalékra emelte az alapkamatot, ami a legmagasabb Ázsiában. Mindezek következtében az alapvető gyógyszerekből is hiány alakult ki. Több hónapos tárgyalások után Pakisztán néhány napja készenléti megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal egy 3 milliárd dolláros hitelről, így egyelőre elkerülte az államcsődöt.