Fentanildilemma: az emberi jogok vagy az amerikai életek védelme között választhatnak Bidenék

Fájó politikai választás elé állította Joe Biden kormányzatát az amerikaiakat tizedelő droghalálhullám, és ebben a kínai ujgurok jogai mellett folytatott amerikai kampány húzhatja a rövidebbet – értesült a mértékadó amerikai üzleti lap, a The Wall Street Journal (WSJ). Később derül ki, hogy a kiszivárogtatással az adminisztráció csak teszteli a közvéleményt, vagy már a kellemetlen hírre készíti fel. 

A WSJ értesülései szerint Bidenék fontolgatják, sőt tárgyalnak is arról Pekinggel, hogy levennék a kínai közbiztonsági minisztérium kriminológiai intézetét a szankciós listáról, amelyre azokat tették, akiket felelősnek tartanak az ujgur nemzetiségűek és más kisebbségek elleni kínai jogsértésekért és a tömeges megfigyelésért.   

Az intézet ügyében Bidenék két prioritása ütközik, egy belpolitikai és egy külpolitikai. Fájó döntés elé állítva őket, hiszen szeretnének minél több szavazót megnyerni, és minél kevesebbet veszíteni a jövőre esedékes választásra készülve.

A jogvédő szerepében feltűnni a rivális Kínával szemben kétségkívül népszerű sok szavazó szemében. Ugyanakkor az emberi jogi fenntartásokat külpolitikai ügyekben az amerikaiak már eddig is gyakran félretették, amikor egyéb érdekeik úgy kívánták. Az intézet ügyében az egyéb érdek: az elnök szeretne eredményt felmutatni a fentanil nevű kábítószer ellen folytatott küzdelemben. 

Ez a téma az amerikai belpolitikában rendkívül fontos, hisz tavaly több mint százezer amerikait ölt meg a kábítószer. Annyit, mint egy évvel korábban, de hogy intézkedések nélkül az áldozatok idei száma mennyi lesz, az megbecsülhetetlen.

Hogy függ össze az intézet ügye a fentanillal?

Az Egyesült Államokba csempészett gyilkos fentanilt mexikói laboratóriumokban gyártják, de jelentős részben kínai alapanyagokból. Washingtonnak a szomszédos Mexikóra több ráhatása van, mint a messzi Kínára, de már az előbbivel sem boldogulnak. Olyannyira, hogy a máris folyó elnökválasztási kampányban az ellenzék nyíltan hangoztatott ötletévé vált a korábban elgondolhatatlan: hogy az amerikai hadsereg indítson támadást a szomszéd ország ellen a droglaborok megsemmisítésére. Ebből kiolvasható, milyen gyúlékony üggyé vált a fentanilprobléma.

A másik lehetőség leállítani a nyersanyagok beáramlását. Ehhez együttműködésről kellene megegyezni Kínával – erről azonban Peking szerint szó sem lehet, amíg a kriminológiai intézet szankciók alatt áll. Ez nem rossz érv, hiszen hogyan vehetne részt egy intézet együttműködésben a szankcionálóival – kérdezik a kínaiak, logikusan. Az amerikaiak szerint a kooperáció így sem lehetetlen – azonban ez patthelyzetet jelent, miközben a fentanil tovább gyilkol.

Szeretlek is, meg nem is

Amikor júniusban sok év után először amerikai külügyminiszter utazott Pekingbe, Antony Blinken látogatását már előre sokan bírálták, mondván, hogy csak házhoz megy a pofonért. Végül a politikust nem alázták meg, és még Hszi Csin-ping elnök is fogadta, annál több eredményt viszont nem hozott a vizit, mint hogy kimondták: majd még beszélgetünk.

Már akkor sokan sejtették, hogy a látogatás egyik legfontosabb, talán fő oka a fentanil volt. Amit illetően szintén nem számoltak be sikerről.

A WSJ szerint tulajdonképp elakadt az ügy. Washington azt javasolta, hozzanak létre egy munkacsoportot, amely lépésről lépésre elsimítaná a véleménykülönbségeket a fentanil elleni küzdelem, illetve az intézet ügyében. Azonban a lap egyik  névtelenül nyilatkozó forrása szerint a kínai hivatalnokok 

A Fehér Ház és a külügyminisztérium elhárította, hogy nyilatkozzanak az ügyben. Az utóbbi egyik szóvivője, Matthew Miller azt válaszolta, hogy amíg Blinken Pekingben volt, az amerikai delegáció egyetlen tagja sem ajánlotta fel, hogy bárki ellen szankciókat szüntetnének meg Kínában. 

A lap információi szerint azonban mégis az intézet mentesítését fontolgatják, hiszen Peking köti az ebet a karóhoz. Álláspontjuk szerint nem ők a hibásak, hogy az amerikaiak nem tesznek meg mindent a kábítószerek elleni küzdelemben. Kína egyébként akkor fagyasztotta be a kábítószerek elleni együttműködést az amerikaiakkal, tiltakozásul, amikor Nancy Pelosi akkori amerikai képviselőházi elnök, Biden elnök demokrata párttársa Tajvanra utazott.

Ezt Peking provokációnak minősítette, és valóban nyílt világpolitikai mélyütés volt. Más módon szerezhetett volna politikai nyereséget, a fentanil elleni küzdelemben azonban most biztosan rosszul jön ez az előzmény. Kína pedig nem könnyíti meg Bidenék dolgát.