Kényes helyzetbe került a kínai kormány. A koronavírus miatti többéves lezárást hat hónapja feloldották, de a várt gazdasági fellendülés már most kipukkadni látszik. A gazdaság meghatározó része az ingatlanszektor, amelyet támogatni kellene, de ha ezt az állam nagy erővel megteszi, akkor tovább súlyosbítja az amúgy is problémákkal teli ágazat helyzetét. S ha mindez nem lenne elég: Hszi Csin-ping kínai elnök és a gazdasági szereplők között erős nézetkülönbségek alakultak ki arról, hogy ki mit tekint sikernek.
A gazdasági növekedés lassult az év elejéhez képest. A fogyasztói kereslet jelentősen mérséklődött júniusban, ami az ingatlanpiacon is érződik.
Az adatok azt mutatják, hogy Kína koronavírus-járvány utáni fellendülése egyértelműen véget ért
– mondta Carol Kong, a Commonvealth Bank of Australia közgazdásza a Reutersnek. Vishnu Varathan, a szingapúri Mizuho Bank elemzője szerint pedig
Kína gazdasága továbbra is nagyon gyenge lábakon áll.
Több közgazdász szerint az adatok annyira kiábrándítók,
hogy ha a kormányzat nem lép mielőbb, akkor veszélybe kerülhet a kitűzött, 5 százalékos éves GDP-növekedés.
A kínai jegybank a fellendülés érdekében júniusban csökkentette az irányadó kamatot, de hétfőn nem lazított tovább. Jól látszik azonban, hogy a piacoknak ez kevés, a gazdasági szereplők monetáris és fiskális ösztönzőkre várnak, arra, hogy az állam csökkentse a jüan és a dollár közötti kamatkülönbözetet.
A jegybank képviselője pénteken arról tájékoztatott, hogy céljuk a pénzügyi intézmények ösztönzése arra, hogy csökkentsék a már kiadott és a jövőbeli hiteleik árréseit, így azok nyeresége megcsappanhat. A piac érzékenyen reagált a kijelentésre, a kínai hitelezők részvényei zuhantak. A legnagyobb mértékben a nagy állami tulajdonú bankokat érintheti a kamatmarzs csökkenése, ugyanis ezek adják az összes jelzáloghitel 28 százalékát – közölte a Bloomberg.
Az ingatlanfejlesztési beruházások 7,9 százalékkal estek vissza 2023 első hat hónapjában év per év alapon számolva. A január–májusi adat még 7,2 százalék volt, vagyis gyorsul a visszaesés üteme – derült ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adataiból. Az adásvételek száma júniusban csökkent, ami négy hónapos emelkedést szakított meg, valamint idén először az ingatlanárak is bezuhantak.
Az ingatlanszektor a legnagyobb kihívás a gazdaságban. Az ágazat a kapcsolódó iparágakkal együtt Kína bruttó hazai termékének mintegy ötödét teszi ki.
A kínálati oldalt sürgősen stabilizálni kell, mivel már így is túl sok fejlesztő került bajba
– mondta Jacqueline Rong, a BNP Paribas vezető kínai közgazdásza a Bloombergnek.
A Goldman Sachs közgazdászai szerint a kormány a következő néhány hónapban lazításokat jelenthet be az ingatlanpiacon – például az előlegek csökkentését vagy a vásárlási korlátozások lazítását.
Kétséges azonban, hogy ezek képesek lesznek-e stabilizálni a piacot. A fejlesztők nem akarnak befektetni, a fogyasztók pedig nem akarnak vásárolni. A Goldman Sachs felhívta a figyelmet arra, hogy a szakpolitika célja sokkal inkább egy többéves lassulás megfékezése, mintsem egy gyors felfutás megalapozása.
A Financial Timesnak nyilatkozó közgazdászok szerint
az államvezetés a pénzügyi piacok élénkítésére koncentrál, az ingatlanpiac lassulására pedig szükséges és fájdalmas kiigazításként tekint.
A szektor túlságosan is régi adósságokkal terhelt. A gazdaság szereplői bizonytalanok, a háztartások és a vállalkozások is óvatosak, és inkább megtakarítanak, valamint az adósságot törlesztenek új vásárlások és befektetések helyett.
Kína másik kulcsfontosságú szektora, a kereskedelem is meredeken lassult; a világjárvány kezdete óta a legnagyobb éves visszaesés történt júniusban. Az export a vártnál nagyobb mértékben, 12,4 százalékkal zsugorodott. Ennek több összetevője van. Egyrészt a nyugati kamatemelések miatt csökkent a kínai export iránti kereslet, másrészt pedig geopolitikai megfontolások miatt a nyugati vállalatok ellátási láncaik egy részét más országokba helyezik át. Az ingatlanpiaci visszaesés miatt pedig a hazai kereslet is gyenge az építőanyagok és a tartós fogyasztási cikkek iránt.
Habár a belföldi kereslet helyreállt néhány szolgáltatásban, az emberek nem költekeznek. Júniusban zuhant a termelői árindex. A vállalatok hatalmas készleteket halmoztak fel, részben a tavalyi lezárások miatt, részben készülve a várt idei fellendülésre. Mivel nagy a túlkínálat, és a kereslet is kisebb a vírus előtti évekhez képest, az árak is csökkentek.
Szakértők szerint az állam célja az adósság mielőbbi csökkentése, különösképpen a nagy tőkeáttételű ingatlanszektorban. A kormány ugyanakkor tartózkodik a masszív élénkítéstől, nehogy súlyosbítsa a strukturális egyensúlytalanságokat.
A kormányzó kínai kommunista párt legfelsőbb döntéshozó testülete július végén dönthet további gazdaságélénkítési eszközökről.
Várhatóan bejelentenek több ösztönzőt is, beleértve nagyobb költségvetési kiadásokat, jelentős értékű infrastrukturális projektek finanszírozását, a fogyasztók és magáncégek nagyobb támogatását, valamint bizonyos ingatlanpolitikai lazításokat.
A Goldman Sachs várakozásai szerint a jegybank a harmadik és a negyedik negyedévben is csökkentheti irányadó rátáit, hogy élénkítse a hitelezési tevékenységet. A beruházások növelését pedig várhatóan újabb államkötvények kibocsátásával ösztönözhetik már a nyár végétől.
Elemzők szerint azonban nem valószínű a gyors fordulat. Zhivei Zhang, a hongkongi Pinpoint vagyonkezelő közgazdásza szerint nagy a defláció kockázata. Kiemelte, hogy a második negyedévben a nominális GDP-növekedés alacsonyabb volt a reál-GDP-növekedésnél, amire 2016 óta nem volt példa – írja Reuters.
Arthur Kroeber, a Gavekal Dragonomics kutatási vezetője szerint
Hszi Csin-ping nem a GDP növekedésében méri a gazdasági sikert, hanem a technológiai önellátás és a biztonság szempontjaiból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.