késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nemcsak a hőhullám van itt, hanem a világvége is – az utódainknak gyakorlatilag lehetetlen a jövőjük
Most, hogy másodfokú hőségriasztás van érvényben idehaza, talán az átlagosnál fogékonyabb az ember a környezeti hírekre – amik egyáltalán nem szívderítők.
Fotó: Beata Zawrzel
A Másfél fok klímakutató intézetnél megjelent tanulmányában Lehoczky Annamária meteorológus, éghajlatkutató kifejezetten szomorú képet festett a helyzetünkről, és nem ő az egyetlen, aki felhívja a figyelmet a súlyos állapotokra.
Mennyit ér Párizs?
Májusban a Válságok és valóságok című előadás-sorozatnak apokaliptikus volt nemcsak a hangulata, hanem a tartalma is, amit azóta jó néhány esemény megerősített:
- sorra döntjük a melegrekordokat,
- Spanyolország milliárdokat költ az aszálykezelésre,
- a Panama-csatorna járhatatlan lesz,
- Uruguayban már nincs ivóvíz,
- a fejlődő térségek összeomolhatnak,
- ebbe a biztosítók is belerokkannak,
- és az egész a gyermekvállalásra is hatással van
Fotó: Alessandro Bremec
Ezekhez illeszkedik az említett tanulmány, amely könnyen értelmezhető, sőt, látványos összevetésekkel jelzi, hogy mennyire rossz állapotban van a bolygónk, és csak még rosszabb lesz, ha nem változtatunk a szén-dioxid-kibocsátásunkon és nem leszünk képesek tartani a 2015-os párizsi klímaegyezményben megjelölt 1,5 Celsius-fokos maximális hőmérséklet-emelkedést.
Csökken a szén-dioxid-költségvetés?
Lehoczky Annamária rámutatott, hogy már a jelenlegi, 1,1 fokosnak mért általános hőemelkedés is hasonló tüneteket produkál a földön, mint ahogy az emberi test működése is eltérne a normálistól.
A környezetünkben tapasztalhatjuk a hőségen túl az aszályokat, de a villámárvizeket is, amik a szimpla ijedtségen túl az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra is veszélyesek.
Ami pedig igazán megdöbbentő, az a generációs összevetés: a manapság, illetve az előző évtizedben születők az életük során várhatóan 29-szer több hőhullámot lesznek kénytelenek elviselni, mint a szépszülők és a még korábban élt felmenők. A My Climate Future honlapján az interaktív modellező kis csúszkájával állítgatva meg lehet nézni, hogy a születési évhez viszonyítva mennyi ilyesmire számíthatunk.
Ezt a koronkénti áttekintést részletezi az alábbi, minden második élő generációt összegző táblázat:
Mindez abban az esetben igaz, ha a jelenleg érvényben lévő megállapodásokat tartanák a világ országai – ami nem szokásuk. De még ebben az esetben is igaz lenne, hogy nemcsak a részletezett természeti csapások keserítik az utánunk jövők életét, hanem sokkal kevesebb erőforrást használhatnak és jóval kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, máskülönben a rossznál is rosszabb lesz a helyzet.
A tanulmány szerint az Alfa-generáció tagjai, tehát a manapság születők „csupán” 84 tonna szén-dioxidot bocsáthatnak ki életük során, ami egy főre vetítve az 1/14-e annak, ami a nagyszülőknek jutott.
Miként reagál az ifjúság?
Reménysugár ott látható, hogy a fiatalabbakra nemcsak rosszabb idők várnak, de ebből kifolyólag érzékenyebbek is a témára, ebből következtetve cselekedni is hajlandóbbnak mutatkoznak.
Fotó: Shutterstock
Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint az alábbiak szerint oszlanak meg a klímaváltozással kapcsolatos vélemények.
15–24 év közöttiek:
- 22 százalék szerint a klímaváltozás a legsúlyosabb probléma,
- 44 százalék szerint személyesen is felelősek a klímaváltozás kezeléséért.
55 év felettiek:
- 16 százalék szerint a klímaváltozás a legsúlyosabb probléma,
- 37 százalék szerint személyesen is felelősek a klímaváltozás kezeléséért.
A tanulmány rögzíti még, hogy amennyiben a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor a század végére a globális felmelegedés várhatóan eléri a 3,5 Celsius-fokot, ezért a Save the Children gyermekvédő szervezet riportja kiemelte:
egyenrangú félként kéne kezelni a legfiatalabbakat is, hiszen a mai döntések következményeit nekik kell viselniük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.