Újabb csúcson a kínai–orosz külkereskedelmi forgalom

A koronavírus-járvány kezdete óta nem látott mértékben zsugorodott a kínai export júniusban a tartósan gyenge globális kereslet miatt. A pekingi vámhivatal csütörtöki jelentése szerint a kivitel a várt 9,5 százalék helyett 12,4 százalékkal, 285,32 milliárd dollárra esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi 7,5 százalékos csökkenést követően. 

Az import 6,8 százalékkal, 214,7 milliárd dollárra mérséklődött a májusi 4,5 százalékos csökkenés után; elemzők 4 százalékos visszaesést vártak. Az export egymást követő második, az import nyolcadik hónapja csökkent júniusban. Az év első hat hónapjában Kína exportja 3,2 százalékkal, az importja pedig 6,7 százalékkal esett éves szinten.

A romló számok ellenére a kínai külkereskedelem egyes területei gyorsan fejlődnek. A kétoldalú forgalom Oroszországgal az ukrajnai háború kezdete óta júniusban volt a legmagasabb, elérte a 20,83 milliárd dollárt. Az Oroszországból származó import 15,7 százalékkal, 11,28 milliárd dollárra emelkedett a májusi 10 százalékos növekedés után, elsősorban a kedvezményes áron kínált olaj, szén és bizonyos fémek növekvő behozatalának köszönhetően.

A szomszédba irányuló kínai import növekedése ugyan elmaradt a májusi 114 százaléktól, de így is 90,9 százalékkal, 9,55 milliárd dollárra emelkedett. Az Autostat elemzőcég adatai szerint az orosz autópiacon vezető tíz márka közül például ma már hat kínai, többek között a Naval, a Chery és a Geely tölti be a nyugati cégek távozása által hagyott űrt.

Összességében jócskán, a tavalyihoz képest 45,3 százalékkal ugrott meg júniusban a kínai kőolajimport; ez a második legnagyobb arányú növekedés. Ez azt jelenti, hogy a lanyha hazai kereslet ellenére a finomítók kihasználják a nyomott árakat, és feltöltik a készleteiket. Júniusban összesen 52,06 millió tonnányi, vagyis napi 12,67 millió hordónyi olajat importáltak. Igaz, itt alacsony volt a bázis, a tavaly még érvényben lévő koronavírus-korlátozások miatt az egy évvel ezelőtti import napi 8,72 millió hordó volt. A behozatal azonban havi bázison is 4,58 százalékkal emelkedett, és az év első hat hónapjában elérte a 282,07 millió tonnát, ami 11,7 százalékos növekedés a tavalyi adathoz képest.

Az exportban hároméves csúcsra ugrott a kínai ritkaföldfémek kivitele, júniusban elérte az ötezer tonnát, ami éves bázison 17 százalékos növekedés. Az év első hat hónapjában így is csak a tavalyi szintet érte el, összesen 26,236 tonnát exportáltak.

Mivel Kína adja a világ ritkaföldfémexportjának 90 százalékát, a kínálat bővülésének és a gyenge keresletnek köszönhetően az érintett fémek ára 2020 vége óta nem látott szintre csökkent, így némileg enyhültek az aggodalmak, hogy Peking a germánium és gallium kivitelének korlátozását kiterjeszti ezekre a stratégiai fontosságú alapanyagokra is.

Elemzők szerint a kínai kivitel bővülése arra utal, hogy Peking igyekszik megtartani domináns pozícióját, és tudatosan szorítja le az árakat a kínálat növelésével. „A keresleti oldal nem volt túl erős, és a leggyengébb pont a szélturbinák telepítése. Ha valaki 90 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, akkor van egy olyan árszint, amelynél neki még nyereséges a termelés, de másokat nem ösztönöz kapacitásépítésre” – mondta a Reutersnek Dan Morgan, a Barrenjoey sydney-i elemzője.