Ellentmondásos képet festenek a statisztikák a spanyol munkaerőpiacról: az elmúlt hónapokban 15 éves mélypontra zuhant az állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta mégis itt a legmagasabb az Európai Unióban.
A statisztikai hivatal, az INE adatai szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 604 ezerrel nőtt, és először haladta meg a 21 milliót a 47,2 millió lakosú országban. A munkanélküliségi ráta azonban 2023 második negyedévében így is 11,6 százalékos volt – messze meghaladva az eurózóna 6,4 százalékos és az EU 5,9 százalékos átlagát.
A fejlődés azonban így is vitathatatlan, hiszen a munkanélküliek aránya 2020 harmadik negyedévében még 16,26 százalék volt, és az idei év első három hónapjában is 13,26 százalék. A magas bázis magyarázza, hogy miért áll ennyire rosszul Spanyolország a többi 26 uniós tagállamhoz képest, annak ellenére, hogy itt nő a leginkább a foglalkoztatottság.
Az elmúlt negyven évben, amikor a spanyol gazdaság gyengélkedett, az egekbe ugrott a munkanélküliség. A munkanélküliségi rátát tekintve hat éve még kolosszális volt a különbség Spanyolország és a többi európai ország között. Ez a szakadék fokozatosan csökken, mivel a talpra állás időszakában több munkahely jött létre, mint más európai országokban
– hangsúlyozta Raymond Torres, a Funcas kutatóintézet nemzetközi gazdaságért felelős igazgatója.
A javulás ellenére a magas munkanélküliség megnehezíti azoknak a dolgát, akik elveszítették az állásukat, és próbálnak visszatérni a munkaerőpiacra. Ezt jól mutatja, hogy a tartósan állástalanok száma eléri a 6,2 százalékot, ami 1 százalékponttal magasabb a 2020-as adathoz képest. Az összes regisztrált munkanélküli száma öt hónapja fokozatosan, június végére 2,68 millióra csökkent, ami a legalacsonyabb 2088 augusztusa óta. Időbe telik állást találni.
A cégek alacsony béreket fizetnek ahhoz képest, hogy milyen kötelezettségeket várnak el, és a lakbérek nagyon magasak az olyan nagyvárosokban, mint Madrid vagy Barcelona
– panaszkodott az Euronewsnak a 36 éves Francisco Gómez, aki 2018 óta dolgozott ügyvédként a katalán fővárosban, és elbocsátották, miután előléptetést kért. Április óta nem talál új munkahelyet.
Spanyolország mögött Görögország áll a sorban, ahol a munkanélküliek aránya 11,1 százalék, majd Svédország (7,9 százalék) és Litvánia következik (7,5 százalék) az Eurostat adatai szerint. Mindhárman messze elmaradnak a legjobbaktól, Máltától és Lengyelországtól (2,6 százalék), de még Hollandiától is (3,5 százalék).
Nem hiszem, hogy valamiféle átokról lenne szó, vagy hogy Spanyolország örökre ilyen magas munkanélküliségre lenne ítélve
– hangsúlyozta Torres, aki szerint a két éve elfogadott munkaügyi reform idővel segít majd közelíteni a többi uniós ország szintjéhez.
Az első jelek őt igazolják. A reformmal kockázatot vállalt a korábbi, jelenleg ügyvezető szocialista kormány, de a hazardírozás kifizetődött, mert egy év alatt 30 százalékkal esett a határozott időtartamú szerződéssel foglalkoztatottak, és megugrott az állandó jelleggel felvett dolgozók száma.
A szakértő szerint azért van még teendő bőven, a két legnagyobb kihívás a magas fiatalkori munkanélküliség és a segítségnyújtás az elbocsátott dolgozó és a munkáltató számára a leépítésből eredő pszichológiai, szociális, jogi hatások feldolgozásában és az álláskeresésben.
Jelenleg 27,4 százalékos a munkanélküliség a 25 év alattiak körében, amivel Spanyolország szintén élen áll az EU-ban Svédország (24,9 százalék) és Görögország (23,6 százalék) előtt, bár a helyzet sokat javult tavaly óta, amikor ez az arány még 32,2 százalék volt.
Ennek részben az az oka, hogy Torres szerint a spanyol oktatási rendszer nincs eléggé összefonódva a munkaerőpiaccal, ráadásul sokkal magasabb az iskolából kimaradók aránya, mint az északabbra lévő uniós tagállamokban, például Németországban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.