BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A view of Ilulissat icefjord, an UNESCO World Heritage Site, at sunset. Ilulissat Icefjord, Ilulissat, Greenland.

Grönland Dánia szárnyai alól egyből a geopolitika mélyvizébe kerülhet

Grönland és az Északi-Sarkvidék térsége egyre fontosabb szerepet tölt be a geopolitika sakktábláján: merre indulhat el az egyelőre még a függetlenedésig sem jutó szigetállam a nagyok párharcában?

Grönland Dánia részeként viszonylag nagy önállósággal rendelkezik: önálló közigazgatási területként tartják számon, saját parlamenttel és kormányzattal rendelkezik, mindezek ellenére nagymértékben függ a dán kormányzattól a monetáris és a védelmi politika terén, ahogy külkapcsolatait is jórészt az anyaországon keresztül bonyolítja.

A view of Ilulissat icefjord, an UNESCO World Heritage Site, at sunset. Ilulissat Icefjord, Ilulissat, Greenland.
Fotó: Sergio Pitamitz / Biosphoto via AFP

Az elmúlt években azonban minden korábbinál látványosabban felmerült Grönland önállósodásának lehetősége is, nem kis részben az ország egyre növekvő geopolitikai jelentőségének és nagy mennyiségű, kiaknázatlan természeti erőforrásának köszönhetően. 

A sziget 1979 óta rendelkezik területi önállósággal Dánián belül, 2008-ban azonban egy népszavazáson a helyiek 75 százaléka szavazott az önkormányzatiságuk hatáskörének kiterjesztése mellett, idén pedig már egy önálló alkotmánytervezetet is benyújtottak a grönlandi parlament elé.

Milyen következményekkel járna Grönland önállósodása?

Politikai oldalról mindenképpen egy átláthatóbb, egyértelműbb közigazgatási hatásköri leosztást tenne lehetővé a dán és a grönlandi parlament között. A két állam szakítása ugyanakkor nem lenne éles ellentétekkel átitatott vagy erőszakos: ugyan a grönlandi miniszterelnök is támogatná az ország kiválását Dániából, ám kiemelten fontosnak tartja a lehetséges szétválás fokozatosságát és átgondoltságát, sőt, még a leginkább szeparatista párt vezetése sem szakítaná meg a kapcsolatokat teljesen az anyaországgal – az együttműködés tehát mindenféleképpen fennmaradna a két állam között. 

Gazdasági szempontból nézve is erős a ráutaltság grönlandi részről a dánokra: az ország gazdasága a világon az egyik legkisebb, fő bevételi forrása még napjainkban is a halászat – 

a dán kormány évenkénti 500 millió dolláros segélycsomagja a teljes grönlandi GDP 20 százalékát fedi le.

A növekedési potenciál azonban hatalmas: a jelenlegi feltételezések szerint ugyanis a sziget óriási, kiaknázatlan kőolaj- és földgázlelőhelyeket rejt, melyeket Grönland egyelőre azért nem aknázott ki, mivel tartanak a fúrások környezetre gyakorolt hatásaitól, illetve nem biztosak azok megtérüléséről sem.

A szigetország ezenfelül rengeteg ritkaföldfémet is rejthet, melyekhez eddig a talajt takaró jégpáncél miatt nem lehetett hozzáférni – a globális felmelegedéssel azonban ezek egyre hozzáférhetőbbé válnak, ami többek közt Kína és a nyugati országok figyelmét sem kerülte el. 

Grönland katonai, védelmi szempontokból is teljes mértékben Dániára van utalva : a szigetállamnak ugyanis nincs saját hadereje, így a dán hadsereg állomásoztat náluk pár vadászgépet, illetve kutyaszános járőröket, továbbá a dán kapcsolaton keresztül a NATO teljes védelmét élvezi.

Dogs,Sled,In,Winter,Day
dogs sled in winter day
Kutyaszánon járják a havas terepet az ország védelmét biztosító járőrök.
Fotó: Shutterstock

 

Grönland növekő geopolitikai hatalma

A globálisan éleződő geopolitikai feszültségek egyelőre közvetlenül még nem érintették meg Grönlandot, a potenciális konfliktuszóna ugyanakkor a jégsapkák olvadása nyomán rohamosan közelít hozzájuk.

Az északi jégpáncél ugyanis folyamatosan olvad, emiatt egyre könnyebben hajózható a Bering-szoros és a Grönland–Izland–Egyesült Királyság átjáró – és ez a két pont nemcsak katonai-stratégiai szempontból kulcsfontosságú, de a kereskedelmi hajózás tekintetében is: 

ez az útvonal ugyanis akár meg is felezhetné a jelenlegi útidőket, 

melyeket a Panama-csatornán és a Szuezi-csatornán keresztül el lehet érni.

A nagyhatalmak közül Grönlanddal az Egyesült Államok ápolja a legjobb viszonyt: Joe Biden elnök például egy 12 évre szóló, 3,95 milliárd dolláros egyezményt is aláírt az ország vezetésével azért, hogy katonáit a szigeten állomásoztathassa.

Az amerikai befolyás mellett azonban az orosz érdekek is megjelentek már a térségben: Oroszország ugyanis területi igényt tart fent az Északi-Sarkvidék egy jelentős részére, ami nem kis mértékben átfedésben van Grönland kizárólagos gazdasági övezetével – egyes szakértők szerint azonban Grönland ezeket a növekvő kínai, illetve orosz befolyással kapcsolatos aggodalmakat akár a maga javára is fordíthatná, hogy nagyobb támogatásra tehessen szert a nyugati hatalmak részéről.

A grönlandi függetlenedés felé vezető út következő lépcsőjére minden bizonnyal legalább két évet várni kell: ekkor szervezik meg a következő parlamenti választásokat az országban, melyek kimenetele nagyban befolyásolhatja nemcsak a szigetállam, de a teljes térség jövőjét is.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.