A szlovén parlament szerdán rendkívüli ülésén egyhangúlag megszavazta a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásáról szóló törvény kormány által javasolt módosításait, amely többek között lehetővé teszi a pénzügyi források gyorsabb elosztását az árvíz sújtotta települések között – adta hírül szerda este a szlovén közszolgálati televízió.
A most elfogadott módosítások szerint az önkormányzatok az előzetes kárfelmérések alapján legfeljebb 40 százaléknak megfelelő összegű előfinanszírozásban részesülhetnek a sürgős helyreállítási intézkedések elvégzéséhez. Azok a mezőgazdasági termelők, akik biztosítást kötöttek terményeikre, a de minimis rendszer alapján százszázalékos előleget kaphatnak az elvesztett termés után.
Az árvíz által sújtott vállalatok, köztük olyan nagy munkaadók részére, mint a háztartási gépeket gyártó BSH Hisni Aparati, az akkumulátorgyártó TAB és az autóipar számára fogaskerekeket gyártó KLS Ljubno, állami finanszírozású szabadságolási rendszert vezetnek be. A közvetett módon érintett vállalatok is jogosultak lesznek a támogatásra. A dolgozók a szabadságuk ideje alatt a fizetésük 80 százalékát kapják meg.
Az állam legfeljebb hét nap szabadságot finanszíroz azoknak az önkénteseknek, akik a múlt hét végén az ország kétharmadában pusztító árvizeket követően csatlakoztak a helyreállítási munkálatokhoz.
A parlament továbbá augusztus 14-ét szolidaritási nappá nyilvánította, hogy akik segíteni szeretnének a helyreállításra irányuló erőfeszítésekben, szabadnapot kaphassanak.
Robert Golob szlovén miniszterelnök parlamenti felszólalásában elmondta: a törvénymódosítás csak az első lépés.
Még hosszú út áll előttünk, hatékonyaknak és kreatívoknak kell lennünk
– hangsúlyozta a kormányfő.
Golob szerint Szlovénia a közelmúlt történetének legnagyobb természeti katasztrófáját élte át, és
a következmények sokkal nagyobbak, mint a hét elején becsülték: milliárdokban fogják számolni.
A szlovén parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is felszólalt, ahol megismételte korábbi kijelentését, miszerint az Európai Unió és tagállamai Szlovénia mellett állnak ezekben a nehéz időkben. Hozzáfűzte, hogy a gyors reagálás nem meglepő, hiszen az uniós tagállamok és más európai országok az elmúlt években a gyakorlatban is láthatták a szlovén szolidaritást. Ezzel a politikus Szlovénia segítségnyújtására célzott az idei olaszországi árvizek és a néhány évvel ezelőtti horvátországi földrengések idején, valamint az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségre is.
Az EB elnöke szerdán meglátogatta az árvíz által leginkább sújtott területeket is. Visszatérve Ljubljanába a szlovén kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Szlovénia idén 100 millió eurót, jövőre pedig 300 millió eurót kap az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a közelmúltbeli áradások következményeinek kezelésére.
Segíteni indul Szlovéniába a szerb hadseregSzlovéniában napok óta árvizek pusztítanak. A természeti katasztrófának halottjai is vannak, és sokakat kellett evakuálni. A belgrádi vezetés Ljubljanának. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.